Le a mélybe [antikvár]

Bárdos Attila a lét és nemlét határterületét írja meg új verseskötetében. A költőre jellemző egyként képi és spekulatív szemléletében jelennek meg a végső kérdések. Gondolati lírát olvashatunk, olyat, amelyik a lét határterületéhez érkezvén a gondolat és a nyelv határainak feloldhatatlan ellentmondásait mondja ki. A nyelven inneni tapasztalatokat közöl egy nyelven túli közeghez. Elégikus, néhol játékos hanghordozással beszél a költő az elmúlás keltette félelemről, de a kíváncsiságról is, érdekli maga a tapasztalat és annak gondolkodó-költői feldolgozása. Az emberi élet értelmének soha nem abbamaradó keresésének szenvedélye süti át a sorokat. Bárdos Attila korábbi versei a világ nagy-összefüggései kérdeztek rá korábban is, különféle kultúrköröket szembesítve egymással. Mostani kötete nagyon személyes. Önmegszólítása egyben az olvasót is mélyen megszólítja.(Payer Imre)