Bővebb ismertető
ELOSZO
Kalandok könyve - könyvem kalandjai. Hogyanjutott ez a munkám is itthoni száműzetésre a nyolcvanas évek második felében, mikor oly nagyon meggyűlt a bajom a szellemi élet éber felügyelőivel? A történet hosszadalmas, előszóban most csak ennyit mondhatok el: írhattam én akkor állatmesét, vadászkalandot, csodás fordulatokban gazdag mesejátékot, nihil obstatra, magyarán: kinyomtatási engedélyre nem számíthattam. Nem csak én, persze. Közlési tiltás alá került bárkinek bármely műfajban írott munkája, ha cenzoraink úgy vélték, hogy az „kriticista", „pesszimista", „negátivista", következésképpen „meg-hamisitja a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat, a kommunizmus csúcsai felé igyekvő nép életét, eltagadja annak boldogságát és a Párt iránti lelkesültségét".
Ilyen politikai, irodalmi és irodalomkritikai követelmények közepette, néhány kudarcos kísérlet után úgy döntöttem, hogy írásaimat ott adom ki, ahol éppen lehetséges, főleg Magyarországon, ahonnan az erdélyi magyarság küzdelmeivel szolidáris írók küldik felénk biztató jeleiket. Ez önmagában kevés lett volna. Ahhoz, hogy a Bukarestben betiltott kéziratból könyv legyen Budapesten: jó néhány írott vagy íratlan törvényt kellett megszegni, abszurd akadályokat kellett legyűrni, vállalva nyilván a gondolati és jogi kihágások következményeit. Ezekről más alkalommal, az emlékezés csöndes óráiban mesélhetek én is. Ezúttal a Kalandok könyvének történetéből csak azt említeném föl, hogy egyik száműzött munkám címe így hangzott: Kalandozások Ihaj-csuhaj diában (cenzori szavak: „Egyszóval a szocialista Románia Ön szerint egy parasztokat fenekelö vicces Csuhaj dia?"). A mesejátékot Török Margit szerkesztette, a budapesti Iflúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat adta ki Budapesten 1986-ban. Átdolgozott formában ez a munkám Vigyorgó búbánat címmel olvasható e kötetben.