Euripides drámái [antikvár]

1904 őszén, mikor a Kisfaludy-társaságban Euripides Hippolytos-ával széket foglaltam, azt az ígéretet tettem, hogy a nagynevű társaság elismerését, melylyel magyar Aeschylosomat kitüntette, ha Isten erőt ad, Euripides átültetésével kívánom meghálálni. Az a mindinkább növekvő, élénk érdeklődés, melylyel a művelt nagy nemzetek philologusai az utóbbi években s napjainkban éppen Euripides felé fordulnak, csak megerősített abban a meggyőződésemben, hogy Euripidesnek mind philologiai, mind költői szempontból megfelelő átültetésével irodalmunknak egyik igen érezhető hiányát töltöm be; hiszen azt a tragikust igyekszem sajátunkká tenni, kinél nagyobb hatást Homeroson kívül egy antik költő se tett a későbbi korok költészetére s kinek drámái közül a magyar irodalom eddigelé alig egy-kettőt bír élvezhető alakban. Akadémiánk classica-philologiai bizottságának kétnyelvű Görög és Latin Remekírói közt Euripides első kötetéül már megjelent Herakles és Hippolytos. Második kötetül a Phoenikiai Nők és Medeia vannak tervben. Ezek az eredeti szöveggel is ellátott kiadások alig jutnak a művelt nagyobb közönség kezébe.