Drámák [antikvár]

A századfordulón kibontakozó kulturális mozgalom, az "ír reneszánsz" sziporkázó, fiatalon ellobbanó tehetsége jómódú földbirtokoscsalád fia volt. A dublini Trinity College-ban nyelveket hallgatott, majd zeneszerzést tanult. Németországban, Olaszországban folytatta zenei tanulmányait. Már ekkor jelentkezett gyógyíthatatlan betegsége. 1895-ben Párizsban ismerkedett meg W. B. Yeatsszel, aki az ír nemzeti színház megteremtésén fáradozott. Yeats rávette Synge-et, térjen haza, tanulmányozza az ősi ír hagyományokat, az archaikus nyelvet. 1902 és 1909 között Synge a híres dublini Abbey Színház számára hat drámát írt. Első bemutatott darabja, A völgy árnyéka, botrányt keltett: az ír hölgyek sértve érezték kényes becsületüket. A synge-i életmű kirobbanó sikere az 1907-ben bemutatott komédia, A nyugati világ bajnoka volt. A darabban a földhözragadt realitás elegyedik a lebegő, álomi fantáziával a civilizáció előtti szinten élő, zárt faluközösség ábrázolásában. Az írországi angol nyelv sok archaikus elemet megőrzött, csípős, zamatos, az angliai angolnál képszerűbb, még trágárságaiban is költői. A darabot nagy felzúdulás fogadta: nemzetgyalázást emlegettek az ír szélsőségesek, de még a mérsékeltebb nacionalisták is rosszul időzítettnek látták az önkritikus élű komédiát. A háborgó nézők megnyugtatására Yeats állt ki a színpadra, s elemezte a darabot. A mű nem maradt meg hazája határain belül: Londonban, Amerikában, számos európai országban játszották, játsszák ma is. Brecht is előadta a Berliner Ensemble-lal. Synge későbbi darabjait az Abbey Színház, a botránytól tartva, az író életében már nem mutatta be. Magyarországon az említett komédiát a Katona József Színház játszotta; Synge többi darabját a Rádiószínház mutatta be. Kötetünk Synge teljes drámai életművét tartalmazza; A nyugati világ bajnoká-t Ungvári Tamás fordította, a többi drámát - Szirti lovasok; A völgy árnyéka; A kolompár lakodalma; A szentek kútja; Deirdre, a bánat leánya - Göncz Árpád. Az utószót Mesterházi Márton írta.