Cinna [antikvár]

ELSŐ FELVONÁSElső jelenetEMÍLIAHatalmas bosszúvágy, türelmet nem tűrő, te, Akinek hős apám halála volt szülője, Haragom gyermeke, erőszakos, merész, Kit bódult bánatom vakon vállalni kész, Lelkemen nagyon is elúrhodott uralmad: Engedj, egy percre csak, lélegzetnyi nyugalmat, Szemügyre hadd vegyem, latoljam helyzetem: Mit is kockáztatok, s mire törekedem. Ha Augustus hírét látom ragyogni fennen, S te bús emlékeim idézed újra bennem, Hogy Augustus saját kezével ölt apám: Trónjához vezető lépcsőfok volt csupán; Ha elém rajzolod e vérző-arcu képet, Gyűlöletem okát, s okozatát dühének, Elragad általad akkor az indulat, S hiszem, hogy száz halál jár neki egy miatt. Mégis, bármily jogos a bosszú, bármi áron, Cinnát jobb szeretem, mint Augustust utálom, S úgy érzem, megfagy e forrongó érzelem,