Boldogasszony keresztlánya [antikvár]

Van egy döbbenetes erejű ősi varázsmesénk, amelyet Szűz Mária keresztlánya címmel, ATU 710-es jelzettel tipizálnak a népmesekatalógusok. Évszázadok óta mondják el nekünk ezt a mesét az eleink, csak éppen már a múlt mélységes homályába vész, mit is üzennek ezzel a történettel nekünk a mesékbe rejtett mítoszok valaha volt őrei. Toót-Holló Tamás a Boldogasszony keresztlánya című művében a titokfejtések közben odáig jut, hogy ismét az aranyhajú gyermekek nemzetet megtartó erejű jelenlétére akadhat rá a magyar kulturális emlékezet mélyrétegeiben, s megint egy istenbéke-ajánlatot tud azonosítani a történet értelmezésével. Olyan ősi üzeneteket felfejtve a darabban címszereplőként felbukkanó női naphérosz alakja körüli történésekben, amelyek alapján Szűz Mária keresztlányában egyszerre fedezhetjük fel Boldogasszonyt, a magyarok ősi istenasszonyát, de magának a sorsfordító viszontagságoknak kitett magyar népnek a nemzetkarakterét is. Hogy látva lássuk: a keresztlány küzdelme saját szavaiért, saját jogaiért, saját szerelméért és saját gyermekeiért metatörténelmi olvasatban a magyarság az udvari ármányokkal szemben vívott mindenkori szabadságharcának megjelenítéseként is érzékelhető a mesék talányos üzenetei szerint.