Az ember tragédiája [antikvár]

A magyar szellem egyik halhatatlan alkotása szárnyal fel ebben a könyvben az olvasó előtt. Dráma - megrázó jelenetekkel; filozófia - mély gondolatokkal; költészet - az emberszemlélet és társadalombírálat fenséges hangfutamaival.A kérdés az: mi az emberiség életének végső célja? A felelet: az ember vagy önmagának él vagy embertársainak, de boldog nem lesz egyik esetben sem, mert saját érdekeinek önző hajszolása éppen úgy nem elégíti ki, mint ahogyan elbukik akkor, ha embertzársai javának szenteli életét. Elbukik vagy boldogtalan lesz; be kell látnia, hogy minden küzdelme hiábavaló; végtére mégis megsemmisül az emberiség. Még arra a kérdésre sem kap feleletet, miért él a földön és lesz-e vergődéseinek jutalma a túlvilágon? Vigasztalan a mult, kétségbeejtő a jövő.A mélabús hős - Ádám - az emberiség folytonos csalaódásainak és örökös reménykedéseinek megszemélyesítője. Az erő öntudata él benne, nem ijed meg attól, hogy Isten elhagyta, öröme telik a küzdelemben. Küzdés nélkül semmire sem becsüli az életet, tervei nagyok, vágyai nem hagyják pihenni. Önzetlenül harcol az emberiségért, egy-egy bukása után mindig új célt tűz ki maga elé. Nem vagyonra vágyik, nem szerelmek után futkos, eszményibbek az ő céljai, de lassankint összeroskad. A nagyratörő ifjúból szomorú öreg ember lesz.