Bővebb ismertető
Madách Imre (1823-1864) miként Az ember tragédiája Ádámja a végső kérdésekre kereste a választ: szenvedésekkel és méltánytalanságokkal teli, tartalmas és mégis tékozló életében. Az ember tragédiája kérdései Madách kérdései, amelyek nem érthetők teljesen a drámaköltő sorsa, sorsának mélypontjai és magaslatai nélkül. A jogot végzett, művészi babérokra is törő, köznemesi származású ifjú neveltetésének és nyilván habitusának megfelelően tenni kívánt hazájáért. Ez számára - mint korából és korosztályából annyiaknak - nem kérdés, evidencia volt! A magánéletében megélt megannyi keserűség, csalódás, lelki seb mintha valami szent összeesküvéssel segítette volna, hogy egy tehetséges, a mindenkori jobbért, igazért cselekvően tenni akaró férfi és írástudó nemzete egyik legnagyobb alkotását létrehozza. Egyéni fájdalma és a haza fájdalma nélkül a magyar irodalom talán legegyetemesebb műve nem születhetett volna meg. Ádám sorsában önmaga, a magyarság és az emberiség sorsát is megfogalmazta: a csalódások és az újrakezdések sorozatát. Az ember történetét a történelemben! Az ismert irodalomtörténeti tények: Madách Az ember tragédiáját 1859 februárjától 1860 márciusáig írta, vidéki magányában, kételyektól, sötét gondolatoktól gyötörten. Az Arany Jánoshoz eljutott műre - kisebb javításokat javasolva - maga Arany ütötte rá a remekmű máig érvényes súlyos pecsétjét. Az idő, a múló idő újabb és újabb kérdőjeleket vetett föl a kivételes alkotás természetrajzához illően, de sosem az értékei miatt! Drámairodalmunk örökké korszerű, mindig modern, tehát klasszikus darabja létünk értelmét keresi. S ennek, minthogy az élet két nemre épül, a férfi és a nő páros magánya vagy szép szövetsége is a tétje. Ahogy a mindennapok méltó vállalása kínokkal és örömökkel, zuhanásokkal és szárnyalásokkal együtt. A tudott vég, az elkerülhetetlen halál nem hatalmazhat föl senkit a küzdelem föladására vagy elkerülésére. A fő kérdés nem a miért, hanem az: van-e kiért? S ha van - márpedig szent okok folytán szinte mindig van és lesz valakiért - akkor a miértre is válasz születhet! Kaiser László
Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre (Alsósztregova, 1823. január 20. – Alsósztregova, 1864. október 5.)
Magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja.
Magyar középnemesi családba született, felmenői között több neves személy is volt. A 17. század elején élt Madách Gáspár tisztelt tudós-poéta, valamint az ő nagybátyja, Rimay János a Balassi Bálint utáni nemzedék legjelesebb magyar költője. Élete nagy részét Alsósztregován töltötte, és még ifjú volt, amikor apja meghalt, de a családi birtok jövedelme biztosítani tudta taníttatását. Húszévesen már királyi táblabíró volt Nógrád vármegyében. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a közigazgatást szervezte. Tevékenyen részt vett a nemzetőrség felállításában, bár egészségi állapota miatt katonai szolgálatot nem tudott vállalni. A szabadságharc leverése után, 1852-ben egy évre börtönbe zárták Kossuth Lajos titkárának rejtegetéséért.
A több nyelven tudó Madách korának klasszikus és modern irodalmát is jól ismerte. Íróként fő műve Az ember tragédiája, a magyar drámairodalom egyik legismertebb darabja, számos nyelvre lefordították, színpadi változatát Magyarországon és külföldön is rendszeresen műsorra tűzik.