Bővebb ismertető
Részlet:
Nap!
Színaranya végre
Az éj peremén át kicsordul az égre,
Felhőkehely szélén gomolygva kicsap,
Amelyben eddig visszafojtva főtt,
Mert a tömör sötét felhő-darab
Hasadását még csak parányi hab
Sem érte belőle egy óra előtt;
De aztán hulláma hullámra hágott
És elfojtani többé nem lehet,
Lobog, pirul az egész napkelet,
Arannyá vált s elönti a világot.