Tükörképek '84 [antikvár]

Ha a mai magyar könyvtermést, irodalmi publikálást figyelmesebben nyomon követjük, megállapíthatjuk, hogy Szolnok megye közlekedési-középponti, gazdasági, társadalmi jelentőségéhez, gazdag kulturális, néprajzi és munkásmozgalmi hagyományaihoz képest csak igen szerényen van jelen "az ország literatúrájának térképén". Ennek természetesen megvannak a maga sajátos okai, melyek közül most csak kettőt ragadnék ki. Az első: úgy tűnik, hogy nem vagyunk bővében az átütő, eredeti tehetségeknek, akik, ha teremnek is, rövid idő alatt Budapestre, vagy más patinásabb irodalmi-művészeti múltú és jelenű városba igyekeznek kerülni., A második - s azt hiszem, ez a lényegesebb érv - a nyilvánosságot, az irodalmi megszólalás lehetőségét, elsősorban a maradandó értékek kell kapják, ezért önálló antológiák megjelentetése akkor válik indokolttá, amikor a művészi termés már lehetőséget ad a szelektálásra. Az igazi tehetségek azonban mindig utat, támogatást és nyilvánosságot találtak a mi szűkebb pátriánkban is - példa erre ez a kötet is - de az is tény, hogy a hagyományteremtéshez, irodalmi műhelyek létrehozásához a helyi, többnyire szerény lehetőségek önmagukban legtöbbször nem elégségesek.