Tejút Palota [antikvár]

Bevezetés Tejút Palota lesz a neve ennek a kis antológiának. Azért a Tejút Palotája, mert ez a név illet meg minket, magyar embereket. Nagyon sokan, talán mindenki, azt hiszi, hogy a Tejút szónak régen is „Tejút" alakja volt. Pedig nem, mert alig 150 éve még Teuta volt a nevének leírt formája. Márpedig ezen a néven nagyon sok európai törzs és nép nevezte magát, ami arra utal, hogy a Tejútról érkeztek az európai földrészre. Több évezreddel mai korunk előtt. Aztán itt van a rendkívüli magyar írás. Roswell titokzatos űrhajó roncsán tizennégy magyar összerovás figyelhető meg. Mivel az Egyesült Államokban, de az egész Földön sem találni magyar írást ismerő szakembert, kizárólag csakis Magyarországon, ezért azt kell feltételezni, hogy a lezuhant dolog valóban lezuhant valahonnan, amelyen valódi, eredeti magyar írás van. Ha a világűrből érkezett Roswell titokzatos tárgya, akkor egészen bizonyos, hogy a világűrben magyar írást használnak, amihez dukál a magyar nyelv. Mivel magam is ismerem egy kicsit a magyar írást, és azokat, akik nagyon ismerik, ezért kizártnak kell venni Roswell leleteinek hamisított mivoltát. A Tejút Palota magyar nyelven írt műveket szeretne megjelentetni, elsősorban magyar témákat feldolgozó íróktól. Az angol nyelvű dömping jelentős része kiváló minőségű, de egy magyar írjon magyar témáról. A mi hagyományaink is adnak olyan szilárd alapot a munkára, mint amilyet az angolszász hagyományok adnak az angol nyelven írók számára. Azt nem is remélhetem, hogy az egykori magasságokat újra elérheti a magyar fantasztikus irodalom, de legalább megmoccanhatna egy kicsit felfelé. Az idegen kultúrákat másoló magyar szerzők iránt minden tiszteletem, de nem tartom ezt az utat követni érdemesnek. Jókai, Karinthy, Babits, Kosztolányi, Krúdy és a többi sok száz régi magyar író nyomdokaiba lépni nem könnyű. A magyar sci-fi és fantasztikus rajongók nem is tudják, milyen hatalmas kincs saját íróiknak felmérhetetlen nagyságú hagyománya. Ha csak egy kicsit a magyar témákra sikerül irányítani a hazai olvasók figyelmét, már megérte a fáradalmakat. Péterfai János István