kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Alberto Moravia - Te, ki életet adtál... [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/609/2108609.jpg "Alberto Moravia - Te, ki életet adtál... [antikvár]")
Te, ki életet adtál... [antikvár]
Alberto Moravia, Benedek Elek, Borisz Paszternak, Füst Milán, Gerald Durrell, Károlyiné Baka Gyöngyi, Kerényi Grácia, Laurie Lee, Móricz Zsigmond, Radnóti Miklós, Sólem Áléchem, Tamási Áron
Antikvár
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1980 Ft
Személyes ajánlatunk Önnek
Ember születik [antikvár]
Ady Endre, Bárány Tamás, Béres Attila, Bertha Bulcsu, Csák Gyula, Cseres Tibor, Darvas József, Déry Tibor, Dobozy Imre, Galgóczi Erzsébet, Gelléri Andor Endre, Goda Gábor, Illés Béla, Illés Endre, Illyés Gyula, Kaffka Margit, Karinthy Ferenc, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Katkó István, Kosztolányi Dezső, Lengyel József, Mesterházi Lajos, Molnár Géza, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Nagy Lajos, Nemes György, Ördögh Szilveszter, Palotai Boris, Sánta Ferenc, Sarkadi Imre, Simonffy András, Szabó István, Szabó Magda, Szakonyi Károly, Szeberényi Lehel, Tamási Áron, Tersánszky J. Jenő, Vámos Miklós, Varga Domokos, Veres Péter, Vészi Endre
![Ady Endre - Ember születik [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/742/3799742_1.jpg "Ady Endre - Ember születik [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
930 Ft
A boldog ember [antikvár]
Móricz Zsigmond
![Móricz Zsigmond - A boldog ember [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/276/3803276_1.jpg "Móricz Zsigmond - A boldog ember [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
750 Ft
Regények III. [antikvár]
Móricz Zsigmond
![Móricz Zsigmond - Regények III. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/188/3803188_1.jpg "Móricz Zsigmond - Regények III. [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
780 Ft
Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét [antikvár]
Móricz Zsigmond
![Móricz Zsigmond - Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/737/3799737_1.jpg "Móricz Zsigmond - Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2480 Ft
Forró mezők [antikvár]
Móricz Zsigmond
![Móricz Zsigmond - Forró mezők [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/898/3793898_1.jpg "Móricz Zsigmond - Forró mezők [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
950 Ft
Árvácska [antikvár]
Móricz Zsigmond
![Móricz Zsigmond - Árvácska [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/796/3790796_1.jpg "Móricz Zsigmond - Árvácska [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
810 Ft
Pillangó/Árvácska [antikvár]
Móricz Zsigmond
![Móricz Zsigmond - Pillangó/Árvácska [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/576/3790576_1.jpg "Móricz Zsigmond - Pillangó/Árvácska [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
840 Ft
Uri muri [antikvár]
Móricz Zsigmond
![Móricz Zsigmond - Uri muri [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/205/3786205_1.jpg "Móricz Zsigmond - Uri muri [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
840 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Te, ki életet adtál... [antikvár]
Szerző:
Alberto Moravia
,
Benedek Elek
,
Borisz Paszternak
,
Füst Milán
,
Gerald Durrell
,
Károlyiné Baka Gyöngyi
,
Kerényi Grácia
,
Laurie Lee
,
Móricz Zsigmond
,
Radnóti Miklós
,
Sólem Áléchem
Tamási Áron
Kiadó: Magyar Könyvklub
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
ISBN: 9635492618
Méret: 140 mm x 200 mm
Alberto Moravia, eredeti nevén Alberto Pincherle a 20. század egyik legkiemelkedőbb olasz regényírója. Művei legfőképp a modern szexualitással, szociális elidegenedéssel és egzisztencializmussal foglalkoznak.
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Gerald 'Gerry' Malcolm Durrell (India, Dzsamsedpur, 1925. január 7. – Jersey, 1995. január 30.) brit zoológus, író.
Az indiai Kalkutta közelében, Dzsamsedpurban született Gerald Malcolm Durrell néven, 1925-ben. Szülei, Louisa Florence Dixie és Lawrence Samuel Durrell brit és ír felmenőkkel bírtak. Három testvére volt: Lawrence George (1912-1990) író, Leslie (1918-1983) és Margaret (1920-2007). Apja útépítő mérnökként dolgozott, és miután 1928-ban meghalt, a család hazatért Angliába, majd 1935-ben Korfu szigetére költözött. Négy évig éltek a szigeten, amely Gerry fő szellemi ihletője volt: itt kezdődött egy életen át tartó nagy szerelme a természet világa iránt. Iskolába nem járt, magántanárok oktatták, közülük főleg a természettudós Theodor Stefanides doktor hatott rá. Korfui éveire emlékezett a Családom és egyéb állatfajták című könyvében, sok humorral és önironiával mutatva be családtagjait, a sziget lakóit és élővilágát.
A második világháború alatt ismét Angliában éltek, Gerald pedig egy kisállat-kereskedésben kezdett el dolgozni. 1943-ban katonának kellett volna besorozni, de végül gyenge egészsége miatt felmentést kapott. A háború után, 1945-ben a whipsnade-i állatkertbe szerződött, állatgondozónak. Itt körülbelül egy évig dolgozott, miközben expedíciókat tervezett, ám az állatgyűjtők továbbra sem fogadták el jelentkezését.
Jelentős összeget örökölt 21. születésnapja alkalmából, amit állatok gyűjtésére költött el. Első, kameruni állatgyűjtő expedícióját 1947-ben, saját költségén szervezte meg és ő maga vezette, John Yealland ornitológus segítségével. A magával hozott állatokat a londoni, chesteri, paigntoni, bristoli és manchesteri állatkertek vették meg. Ezt követték az 1948-ban és 1949-ben, Brit Guyana-i gyűjtőutak és a későbbiekben szervezett expedíciók Paraguay, Argentína, Sierra Leone, Mauritius, Mexikó és Madagaszkár vadonjaiba. Egyik első útján ismerkedett meg a bafuti Fonnal, akivel jó barátságot kötött.
1951-ben feleségül vette Jacqueline Sonia Wolfendent, és Gerald nővérének, Margónak bournemouthi házába költöztek. Jacquie ezután Gerald állandó társává szegődött a további állatgyűjtő utakon, valamint aktívan segédkezett a jersey-i állatkert létrehozásában, majd üzemeltetésében.
Hogy anyagi helyzetét fellendítse, bátyja és Jacquie tanácsára Gerald humoros, életrajzi ihletésű könyveket kezdett írni, sikerrel. A minden könyve végén található felhívás csatlakozásra hív és adakozásra kér. 1954-ben a könyvekből kapott pénzen újabb expedíciót vezetett Dél-Amerika dzsungeleibe.
A Családom és egyéb állatfajták megjelenése, 1956-ban hatalmas sikert hozott Geraldnak. 1957-ben harmadszor, utoljára ismét Kamerunba utazott, és ezúttal már saját, leendő állatkertje számára gyűjtött állatokat. Visszatérése után ismét Margóhoz költözött, s annak kis, hátsó kertjében tartotta népes állatseregletét, amíg helyet keresett a számukra. Legnagyobb csalódására mind Bournemouth, mind Poole önkormányzata elutasította ajánlatát, hogy állatkertet hozzon létre városukban. 1958-ban azonban rátalált a Jersey Állatparkra, amely ideálisnak bizonyult álmai megvalósítására. Még ugyanabban az évben újabb, s immár sikeres állatgyűjtő expedíciót szervezett Dél-Amerikába, elsősorban a veszélyeztetett fajok megmentését célozva. Az állatkertet 1959 húsvétján nyitották meg.
1979-ben elvált Jacquie-től, s még ugyanabban az évben feleségül vette Lee McGeorge-ot. 1982-ben Új-Zéland, Ausztrália és Malajzia helyszínein Lee-vel tévésorozatot forgattak, amit Magyarországon is bemutattak.
Durrell és alapítványa a Durrell WildLife Conservation Trust, vagyis a Jersey Vadvédelmi Alapítvány a világ számos helyén segített a veszélyeztetett fajok megóvásában, szaporításában, az ott élő lakosság felvilágosításában, oktatásában.
Durrell májzsugorban szenvedett, melyet a könyveiben is megírt, nem ritka, és olykor elég kemény italozás okozott. Májtranszplantációval hosszabbították meg az életét, de ez csak átmenetileg volt sikeres, halálának oka is májelégtelenség volt.
Jersey-szigeti állatkertjét 1995-ben bekövetkezett haláláig vezette, hamvait is ott temették el.
Az indiai Kalkutta közelében, Dzsamsedpurban született Gerald Malcolm Durrell néven, 1925-ben. Szülei, Louisa Florence Dixie és Lawrence Samuel Durrell brit és ír felmenőkkel bírtak. Három testvére volt: Lawrence George (1912-1990) író, Leslie (1918-1983) és Margaret (1920-2007). Apja útépítő mérnökként dolgozott, és miután 1928-ban meghalt, a család hazatért Angliába, majd 1935-ben Korfu szigetére költözött. Négy évig éltek a szigeten, amely Gerry fő szellemi ihletője volt: itt kezdődött egy életen át tartó nagy szerelme a természet világa iránt. Iskolába nem járt, magántanárok oktatták, közülük főleg a természettudós Theodor Stefanides doktor hatott rá. Korfui éveire emlékezett a Családom és egyéb állatfajták című könyvében, sok humorral és önironiával mutatva be családtagjait, a sziget lakóit és élővilágát.
A második világháború alatt ismét Angliában éltek, Gerald pedig egy kisállat-kereskedésben kezdett el dolgozni. 1943-ban katonának kellett volna besorozni, de végül gyenge egészsége miatt felmentést kapott. A háború után, 1945-ben a whipsnade-i állatkertbe szerződött, állatgondozónak. Itt körülbelül egy évig dolgozott, miközben expedíciókat tervezett, ám az állatgyűjtők továbbra sem fogadták el jelentkezését.
Jelentős összeget örökölt 21. születésnapja alkalmából, amit állatok gyűjtésére költött el. Első, kameruni állatgyűjtő expedícióját 1947-ben, saját költségén szervezte meg és ő maga vezette, John Yealland ornitológus segítségével. A magával hozott állatokat a londoni, chesteri, paigntoni, bristoli és manchesteri állatkertek vették meg. Ezt követték az 1948-ban és 1949-ben, Brit Guyana-i gyűjtőutak és a későbbiekben szervezett expedíciók Paraguay, Argentína, Sierra Leone, Mauritius, Mexikó és Madagaszkár vadonjaiba. Egyik első útján ismerkedett meg a bafuti Fonnal, akivel jó barátságot kötött.
1951-ben feleségül vette Jacqueline Sonia Wolfendent, és Gerald nővérének, Margónak bournemouthi házába költöztek. Jacquie ezután Gerald állandó társává szegődött a további állatgyűjtő utakon, valamint aktívan segédkezett a jersey-i állatkert létrehozásában, majd üzemeltetésében.
Hogy anyagi helyzetét fellendítse, bátyja és Jacquie tanácsára Gerald humoros, életrajzi ihletésű könyveket kezdett írni, sikerrel. A minden könyve végén található felhívás csatlakozásra hív és adakozásra kér. 1954-ben a könyvekből kapott pénzen újabb expedíciót vezetett Dél-Amerika dzsungeleibe.
A Családom és egyéb állatfajták megjelenése, 1956-ban hatalmas sikert hozott Geraldnak. 1957-ben harmadszor, utoljára ismét Kamerunba utazott, és ezúttal már saját, leendő állatkertje számára gyűjtött állatokat. Visszatérése után ismét Margóhoz költözött, s annak kis, hátsó kertjében tartotta népes állatseregletét, amíg helyet keresett a számukra. Legnagyobb csalódására mind Bournemouth, mind Poole önkormányzata elutasította ajánlatát, hogy állatkertet hozzon létre városukban. 1958-ban azonban rátalált a Jersey Állatparkra, amely ideálisnak bizonyult álmai megvalósítására. Még ugyanabban az évben újabb, s immár sikeres állatgyűjtő expedíciót szervezett Dél-Amerikába, elsősorban a veszélyeztetett fajok megmentését célozva. Az állatkertet 1959 húsvétján nyitották meg.
1979-ben elvált Jacquie-től, s még ugyanabban az évben feleségül vette Lee McGeorge-ot. 1982-ben Új-Zéland, Ausztrália és Malajzia helyszínein Lee-vel tévésorozatot forgattak, amit Magyarországon is bemutattak.
Durrell és alapítványa a Durrell WildLife Conservation Trust, vagyis a Jersey Vadvédelmi Alapítvány a világ számos helyén segített a veszélyeztetett fajok megóvásában, szaporításában, az ott élő lakosság felvilágosításában, oktatásában.
Durrell májzsugorban szenvedett, melyet a könyveiben is megírt, nem ritka, és olykor elég kemény italozás okozott. Májtranszplantációval hosszabbították meg az életét, de ez csak átmenetileg volt sikeres, halálának oka is májelégtelenség volt.
Jersey-szigeti állatkertjét 1995-ben bekövetkezett haláláig vezette, hamvait is ott temették el.
Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar–francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............