Bővebb ismertető
A Krúdy Gyula Irodalmi Kör 1982. október 25-én a Zichy Kastélyban, az akkori Óbudai Művelődési Házban tartotta alakuló ülését. Akkor csak néhány író, költő, újságíró, esztéta jött össze, hogy megállapodjon a kör létrehozásáról, és megfogalmazza a célokat és a feladatokat. Megállapodtak, hogy mindenekelőtt Krúdy Gyula megjelent műveit gyűjtik, ápolják emlékét, irodalmi műsorokat szerveznek, rendezvényeken közreműködnek, terjesztik a nagy magyar író műveit; segítik a Krúdy nevét fölvett intézményeket irodalmi műsorok megszervezésében, valamint vitaesteket rendeznek a saját, s a már ismert írók, költők műveiből.
A Kör felvállalta a könyvkiadást is, eddig 30 könyve jelent meg, ebből 8 antológia, 22 a körtagok kötetei. 1989-től Rajki László szobrászművésszel készíttetett Krúdy-emlékérmet ad át a Kör - kuratórium javaslatára - olyan körtagok s kívülálló írók, költők, irodalomtörténészek, művészek számára, akik sokat tesznek, vagy tettek Krúdy emlékének ápolásáért, műveinek terjesztéséért. Eddig harmincötén kapták meg a Krúdy-emlékérmet, néhány tagon kívül többek között dr. Czine Mihály, Tóbiás Áron, Bényei József, Bajor Nagy Ernő, dr. Szíj Rezső, Dévai Nagy Kamilla, Linka Ágnes, Tüskés Tibor. A Krúdy Gyula Irodalmi Kör vezetősége közreműködött abban, hogy Óbudán, a kerületben iskola vegye föl Krúdy Gyula nevét. Az iskolával jó a kapcsolat, az évfordulókat is együtt szervezik.
Kezdetben a Laktanya utca 1-ben tartották összejöveteleiket, majd a Kiskorona utca 3-ban, az Óbudai Polgári Egyesület épületében. 1990-től a Kéhli Vendéglő ad helyiséget, itt tartják összejöveteleiket, rendezvényeiket. Az újjáépített Kéhli Vendéglőben Krúdy Zsuzsa avatta föl, leplezte le a Krúdy emléktáblát, mely jelzi, hogy Krúdy Gyula e teremben töltötte szabadidejének nagy részét...
Jókai Anna (Budapest, Józsefváros, 1932. november 24. – Budapest, 2017. június 5.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író- és költőnő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.
Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten. Már kisgyermekkorában érdekelte az írás, de tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált íróvá. 1951-53 között könyvelő, 1953-1957 között népművelő, művelődési előadó volt. 1956-ban felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, levelező tagozatra és így munkáját tovább folytathatta 1961-ig, mint főkönyvelő. 1961-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett és tanított 1961-től 1970-ig a Budapest VIII. ker. Jázmin utcai általános iskolában. 1966-ban jelentkezett legelső novellapublikációjával, 1968-ban pedig a 4447 című regénnyel. Közben folyamatosan tanított, 1971-től 1974-ig a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1968 és 1977 között öt regénye és négy elbeszéléskötete jelent meg, többek között 1969-ben a Kötél nélkül című novelláskötete. Művei ettől fogva az olvasók érdeklődésének középpontjába kerültek és egyre többen olvasták írásait. 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt.
Akárcsak Németh László, íróként is „megmaradt tanárnak”: műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok (Tartozik és követel, A forma, Magyaróra, Szép kerek egész, Selyem Izabella), a tanári hivatás, a tanítás lehetőségének és értelmének problémái. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás, és a keresztény értékek.