Közügy-iratok [antikvár]

' Yf'>' Novellák „Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek." Babits Mihály < *Jmil a járási hivatal épületét behálózó többtucatnyi kamera képét egyszerre közvetítő holografikus képernyőre meredt és feszülten koncentrált. Az épület hiába volt hőszigetelt, a klímaberendezés hiába dolgozott már órák óta és az iroda hőmérséklete hiába volt betonbiztosan 23 fok, Emil mégis izzadt. Izzadt, fújtatott és az izgalomtól úgy érezte, hogy a torkában dobog a szíve. - Vajon mit akarhat? - motyogta maga elé az ujjait tördelve. A 21. számú holoképen, ami fogva tartotta a tekintetét és megemelte pulzusát, egy ÜGYFÉL volt látható. A középkorú, lezser ruhába öltözött, lilára festett hajú hölgy tétován rótta a hivatal ürességtől kongó, zegzugos folyosóit. A járási hivatalban 2059-ben még nem jelent meg egyetlen ügyfél sem, pedig már július volt. Emil nem véletlenül izgult hát a tét ugyanis hatalmas volt. A közeledő hölgynek, a 2059-es év első személyesen fogadott ügyfelének maximálisan elégedettnek kellett lennie. Az idei járási hivatali statisztikának - ami könnyen lehet, hogy ebben az évben egyetlen embert jelent majd - makulátlannak kellett lennie! Ha nem így lesz, a hivatalvezető tajtékzani fog, és Emil fizetése mélyrepülésbe kezd A hivatalnok nagyot nyelt és nyugalmat erőltetett magára. Ujjai szinte maguktól lendültek mozgásba. Az érzékelők útjába irányította a kezét, és olajozott mozdulatokkal adatokat kért le az Univerzális Központi Nyilvántartásból (ismertebb nevén: UniKöNyi). Az ügyfél holoképe mellett azonnal megjelentek az általános személyazonosító adatai, a UniKöNyi-ben szereplő profilja, az okmányainak az érvényességi dátuma, és az ügyintézés számára legfontosabb támpontok, ezen belül az olyan személyes apróságok is, mint az internetes keresési előzményei. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt még nem számítottak ritkaságnak a személyesen ügyeiket intéző emberek a vidéki járási hivataloknál. Persze már akkor is kevesebb volt az ügyfél a hivatalokban, mint mondjuk 2018-ban, amikor elindult „hódító útjára" az elektronikus ügyintézés. Kezdetben csak a gazdálkodó szervezetek voltak elektronikus útra terelve, a magánszemélyek még nyugodtan felkereshették a hivatalokat. Ez tíz éve változott meg, azóta, amióta Magyarország minden háztartásában ingyenes lett az internet. 2049-től, az „IngyenNet törvény" hatálybalépése óta már a magánszemélyek is szinte kizárólagosan elektronikusan intézték az ügyeiket. Ennek eredményeként a járási hivatalok ügyfélfogadási profilja drasztikus változáson ment át. A személyes ügyintézés olyan ritkává vált, hogy front office ügyintézőkre nem is igazán volt szükség. A munka érdemi részét az automatizált programok és az ezeket irányító és karbantartó back office ügyintézők meg informatikusok végezték, központosítva a fővárosban, Budapest Főváros Kormányhivatalának Univerzális Háttérirodájában. A vidéki „végeken" a járási hivatalok elnéptelenedtek. Csupán egy-két ügyintéző és persze a munkát irányító főnök, azaz a hivatalvezető maradt meg a járási hivatalok állományában. A valaha hatvan-hetven kormánytisztviselőnek is helyt adó járási hivatali épületek mára „szellemhivatalokká" változtak az internetes ügyintézés térnyerésével.