Bővebb ismertető
Részlet:
I. Ferenc József Európa legelső gavallérja
Kísértetnek kellene lenni Budán, a Várhegyen, hogy mindent pontosan elmondhatnék róla... Azon a titokzatos lépcsőn kellett volna járni, amely a vérmezei oldalról vitt fel a budai várba, amikor azt a mezőt még "generálisok kaszálójának" nevezték. (F. J. idejében kétszer vették igénybe ezt a rejtek-folyosót: egyszer a régi Népszínház könnyezve szeretett csalogánya, aki valamely titokzatos okból közvetlenül az éjféli óra előtt "volt kihallgatásra rendelve" a Népek Atyjához, - másodszor egy dunai vidra, amely télvíz idején fürgén felszaladt a grádicson a legnagyobb magyar uraság dolgozó szobájáig, hogy az inasok alig tudják vala elhessegetni a hívatlan vendéget.) Befalazott vitéznek kellett volna lenni egy kémény falába a király házában, hogy most pontosan elregélhetném, hogy miért volt F. J. arca öregségére olyan piros, mint egy ritka falevél, amellyel véletlenül találkozunk a budai erdők sétaútjain, - holott valójában már tallérjain is kezdtek sárguló emlékezetté válani jellegzetes arcképei...