A futball ezer arca [antikvár]

Somos István, az ismert szakíró anyaga Peterdi Pál sajátos hangvételű szövegezésében tárul az olvasó elé. "Ismét meggyullad a reflektor, bevilágít a labdarúgás nagy Világszínpadának kulisszái mögé. Megelevenednek a sokfelvonásos színjáték legnevesebb szerzői, és vallanak szerelmükről, szakmájukról, a futballról. Ettől kezdve aztán nyüzsgés támad, a színpad forogni kezd, hogy bele kell szédülni. A díszletek száma végtelen. Afrika pálmás stadionjai villannak, félelmetes hírű oroszlánbarlangok, katlanok, boszorkánykonyhák bukkannak fel. Kinshassa ünnepel, a Maracana dobokat ver, a Hampden Park fortyog, és Wembley szent pázsitja fölött zászlók lengenek. Játékosok, edzők, játékvezetők, menedzserek s örök statisztaként a mindenbe beleszóló, mindent a maga képére formáló kórusként - szurkolók milliói. Milliók egy miatt - egy furfangosan pattogó, remek játékszer, egy labda miatt. Furcsa világ. Saját törvényei kormányozzák, de ezeket a törvényeket mindenki ismeri és megérti, mert emberséges törvények ezek. Az olvasó lelkesedik, tapsol, ujjong és felhördül, ünnepel és gyászol, eggyé válik a cselekménnyel, mert ez a dolga és a lényege. Aztán amikor lemegy a függöny, akkor eszmél csak - cseppet talán szégyenkezve -, hiszen játék volt az egész. Ez benne a szép. És hogy soha nincsen vége."