Barlangok mélyén [antikvár]

Két év előtt egy zimankós téli estén a rádiót hallgattam a fiammal. Alkonyat borult a szobára. Villanyt nem gyujtottunk - lestük a híreket. A speaker bemondja, hogy: "Következik Kessler Hubert előadása". Éppen menni készültem. De már a második mondatnál letettem a kabátomat, a fiam mellé ültem és percről percre fokozódó izgalommal hallgattam a személy szerint előttem ismeretlen előadó közvetlen beszédét. Ismétlem, csak személy szerint nem ismertem Kessler Hubertet. Mert az irodalomból évek óta tudtam már, hogy lelkes barlangkutató. Első pár mondatával azonban lebilincselt. Megrázó élményeket mondott - halk hangon, szerényen. Nem volt abban az előadásban nyoma sem a hivalkodásnak, még a méltán érzett önelégedettségnek sem. Egy vakmerő fiatal ember szerényen beszélt olyan élményeiről, amilyenekhez hasonlóban keveseknek volt részük.