A sakkjátékos [antikvár]

PROLOGUS Beléptem. A szoba hétköznapos szalón volt, egy szanatóriumban, amelyben gazdag betegek üdültek. Ajtó nyílott. Egy ápolónő jelent meg. - Verther úr - mondotta - néhány perc múlva itt lesz. S eltűnt a folyosó homályában. Violaszínű bársonyfüggöny födte az egyik ajtót, amely a személyzet szobájába nyílhatott. Valami bizonytalan izgalom futott át rajtam. Hónapokon át dolgoztam nagy igyekezettel egy regényen, amely egy híres sakkozó-automatáról szólt. Bár nem voltam birtokában megbízható okmányoknak, amelyek e páratlanul álló gépezet feltalálójára, Kempelen Farkas lovagra vonatkoztak, mégis sikerült majdnem befejeznem könyvecskémet. Művemet eléggé sikerültnek tartottam; csak éppen egypár simítás hiányzott. A véletlen összehozott egy gyerekkori pajtásommal, aki az afrikai hadsereg tisztje volt; együtt vacsoráztunk és én beszéltem neki terveimről, munkámról, a lovag és az automata históriájáról.