A magyar nemzet története I. [antikvár]

A történetírás czélja : feltámasztani a multat halóttaiból, épülésünkre, okulásunkra. Ezért a történet ismerete életbe vágó, fontos dolog, mert jól mondja egyik jeles irónk, hogy: »a történelem lehet egyedül a nemzeti lelkesedésnek és emelkedésnek, a tett és erőmerítésnek valódi kutforrása«. Ki nem emlékeznék tar homlokkal, ősz fürtökkel is kegyeletesen azon estékre, midőn áhítattal csüngtünk édes anyánk beszédes ajakán, hallgatva a régi magyar hősök vitéz tetteit? Ki ne emlékeznék élénk hálával azon lelkes férfiakra, kik elragadó vonásokkal rajzolták elénk hazai történetünk nagy alakjait ? Valamint hogy felbuzdultam magam is mindig kedves tanítványaim meleg érdeklődéséből, melylyel magyar történeti előadásaimat hallgatták. És most, midőn nemzetem, hazám ezer éves történelméhez bevezetésül e sorokat irom, bár vérem gyorsan lüktet, szivem hangosan dobog, tollam mégis igen gyenge leirni azon erős érzelmeket, melyek egész valómat eltöltik.