Szociálpszichológiai olvasókönyv [antikvár]

Gordon W. Allport A modern szociálpszichológia történeti háttere^ A szociálpszichológia talaja Ha feltesszük azt a nyilvánvalóan egyszerű kérdést, hogy „KI alapította a szociálpszichológiát?" máris magának a tudománynak egyik legnagyobb problémájába, a társadalmi felfedezés problémájába ütközünk. Mondhatjuk-e egyáltalán, hogy egyetlen ember megfordíthatja a történelem sodrát? Vagy azt. hogy egyetlen ember megalapíthat-e egy tudományt? Ha a „nagy ember" típusú magyarázatokat kedveljük, akkor a szociálpszichológia megalapítója cím következő jelötjei között válogathatunk: Platón, Arisztotelész, Hobbes, Comte. Hegel, Lazarus és Steinthal, Tarde, E. A. Ross és mások, attól függően. hogy milyen kritériumokat és vlsszaplllantási távlatot fogadimk el. Végeredményben mindegyikük szóba jöhet. Néhányat közplük ténylegesen a „szociálpszichológia" atyjának neveztek. Azonban a legigazibb válasz, melyet a kérdésre adhatunk, az lesz, hogy a modem szociálpszichológia gyökerei a sajátos nyugati gondolkodás és civilizáció talajába kapaszkodnak. Míg a szociálpszichológia gyökerei a nyugati hagyomány szellemi talajába kapaszkodnak, jelenlegi virágzását amerikai jelenségnek tartják. A szociálpszichológia szembeszökő amerikai felvirágzásának egyik oka az Egyesűit Államok pragmatikus hagyománya. A nemzeti szükséghelyzetek és az éles társadalmi változások feltételei speciális ösztönzést Jelentenek új technikai felfedezésekre és merészséget igényelnek a gyakorlatban Jelentkező társadalmi problémák megoldásában. A szociálpszichológia közvetlenül az első világháború után kezdett virágozni. Ez az esemény, melyet a kommunizmus elteijedése, a '30-as évek nagy gazdasági válsága. Hitler hatalomrajutása, a zsidók tömeges meggyilkolása, a faji villongások, a második világháború és az atomveszély követett, a társadalomtudományok minden ágát fejlődésre ösztönözte. A szociálpszichológiát speciális kihívás érte. A következő kérdést tették fel: hogyan lehet őrizni olyan értékeket, mint a szabadság és az egyéni Jogok a növekvő társadalmi feszültség és szerveződés feltételei között? Ez a kihívó kérdés robbanásszerű alkotó erőfeszítést eredményzett és nagyban elősegítette, hogy megértsük az olyan Jelenségeket, mint a vezetés, közvélemény, híresztelés, előítélet, propaganda, attitűdváltozás, erkölcs, kommunikáció. döntéshozatal, faji kapcsolatok és értékkonfliktusok. In: The Handbook of Social Psychology, Second EdlUon, 1968. Edited by Gardner Lindzey and Elliot Aronson, Volume I. Historical Introduction (^stematlc Positions) Addison-Wesley Publishing Company, pp 1-81. A tanulmányt rövidítve közöljük magyarul.