Beszélgessünk! [antikvár]

Házaspároknak ez a lelkigyakorlat azt a különleges lehetőséget nyújthatja, hogy a házasságot mint szentséget, tehát hitből valót, mélyebben megértsék. Itt arról van szó, hogy a mindennapi élet 'szokásos területét' közelebbről megvizsgálják, hogy házastársukkal való kapcsolatukban az Istennel való találkozás lehetőségét fedezzék fel. Ha a házasság mint szövetség, Isten működésének hét szent jele közül az egyik, akkor nemcsak az úgynevezett vallásos élet az a hely, ahol ég és föld összeér, hanem a házaspár minden találkozása alkalmas arra, hogy Isten-élményt nyújtson. Aki lelkigyakorlatot akar végezni általában, az egy erre a célra alkalmas házba vonul vissza. Ez a házaspárokra is igaz. Ilyen alkalmak során új erőt meríthetnek a közös életre. A szokatlan szituáció azonban olyan hangulatot teremthet, amely nem felel meg a mindennapi életnek. Így fennáll az a veszély, hogy a találkozás új formái, amelyeket a lelkigyakorlatban begyakorolnak, nem lesznek tartósak. Ebből a tapasztalatból született a 'lelkigyakorlat mindennapokra' gondolata. A házasságot ugyanis elsősorban normális munkanapokon és az egészen szokásos hétvégén kell élni. Ha sikerül a házastársaknak a keresztény életet ilyen helyzetekben 'begyakorolnia', akkor fennáll a remény, hogy az egész további közös életet is ez fogja jellemezni.