A személyiség pszichológiája II. [antikvár]

Bevezetés Á mindennapi életben a személyiség 'íCifejezést glória övezi. A személjiségnél ol.yan sajatosságra gondolnaic, amel.y az éni"ber össziiépéböl Icifejezetten tLitünik. Llég a szaheaiberelc részére is ez a szó solcTéle nehéz probléma g.yors me^válaszolásé/o jelenti, Sok ember számára mentséniil szolgál arra, hogy ötnez nem Icedvelilc, ug;y gondoljálc e^j^szerüen hiánjzik: belolütc az a titokzatos valami, amel^ szükséges a szimpa^ia antipátia/ meg-nj^eréséhez. lüások a személjáségben találjak: meg annak okác, hog^?-minaen körulménj'ek között fenn tudju^; cart^ni lelt:! eg^^ensuljun-kat, vagj' lelki egészsegünkeü. Valakic na elmegvógjintézetbe utalnak, akkor ezért is a személyiség a felelős, vagy ha a mindennapi életben nem ér el valaki megfelelő eredményeket, ugy azért is a személyiség tehető felelőssé. A továbbiakban arról szeretnék ismereteket közölni, hogy a kutatók és s-zakmák többi tagjai milyen taitalmat köőa-^k össze ezzel a kifejezéssel: sz^élyiség. Bizonyos mérték en minden tudományos kutató a vizsgálara tárgyát megfosztja varázslatától. Ez fokozottan érvényes a pszichológiára szorosabban a szemelyi-séglélektanra. :,:indazok számára azonban, akik a józan es "oárgyi-lagos szemléletmódot tisztelik, ezek az eredmenyek vonzerőt gyakorolnak és mélyebb megértést őesznek lehetővé, sőt ennek a • tárgynak a komplex és szisztémac-ikus természetét illetően csodálatot ébresztenek. » A jelen és az ezt követő számos eloaaás azzal foglalkozik, miképpen tudjuk a személyiséget tudományosan definálni, kucatni és az utóbbihoz milyen módszereket naszúálunk. Llindjáirt ebben az előadásban fejtjük ki saját álláspontunkat arra vonatkozóan, hogy milyen teóriákra támaszkodhat a kisérleti és gyakorlati méréstechnika. La már megvagyunk győződve arról, hogy minden jelenség tudományos vizsgálatánál szükseges a kisérleti és kvantitatív módszer alkalmazása, és ezt - amint csak lehet -a személyiség kutatásánál is általánosan alkalmazni kell.