Ha kút mellett ülsz [antikvár]

Tök Lajcsi és Bodolai Margit A Vigília körkérdése: - E hagyomány, vagyis a keresztény (katolikus), mennyire hat az Ön alkotói munkájára, gondolkodására, írásaira? A kérdés eszembe juttat egy másikat: Ment-e / A könyvek által a világ elébb? Igen, igen, kiáltom mind a két kérdésre, ám a mennyire - az már eldönthetetlen. Ahogyan a H, a 2 és az O az iható vízben együtt, úgy az íróban is szétválaszthatatlan az alkotói munka, a gondolkodás meg az írás. Tehát nem tudok válaszolni - pedig szeretnék. Talán ha mély analízisbe bocsátkoznék. Vagy hosszadalmas önelemzést végeznék. Esetleg komputerbe táplálnám összes írásomat, és a masina megszámolná a megadott kulcsfogai-makat. így aztán felfegyverkezve az analitikusi véleménnyel meg a komputer adataival talán mondhatnék valamit. Amit tehetek: fellapozom a naplómat, és olyan bekezdéseket keresek, amik talán segítenek megadni a választ. Egyik naplórészlet: Simoné Weil szerint: „Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk." Minthogy Isten az enyém, az utána vágyakozásom adja a másképp be nem szerezhető lendületet, színt és az energiát, és adja az oly gyakran ronda élet elviselhetőségét. Másik naplórészlet: Már megint azt olvasom, hogy a Szentháromság titka olyan léttitok, aminek megértéséhez emberi agyunk és szellemünk kicsiny. Ennek okán egyszerűen hinnünk kell e titkot, bár soha fel nem fogjuk.