12 szabály az élethez [antikvár]

ELOSZD Szabályok? Újabb szabályok? Komolyan? Nem elég bonyolult az élet, nem vagyunk eléggé korlátozva ködös előírások nélkül is, amelyek figyelmen kívül hagyják az egyedi, személyes helyzetünket? Különben is, tekintettel arra, hogy az elménk képlékeny, és az agyunk más-más módon fejlődik az élettapasztalataink hatására, hogyan is számíthatnánk arra, hogy néhány szabály mindannyiunkon segíteni fog? Az emberek nem szívelik a szabályokat, még a Biblid\)2L.n sem Például amikor Mózes hosszú távollét után lehozza a hegyről a táblákat, rajtuk a tíz parancsolattal, Izrael gyermekei ott tivornyáznak. Négyszáz évig voltak a fáraó rabszolgái, kiszolgáltatva zsarnoki utasításainak, majd Mózes negyven éven át kemény sivatagi életre kárhoztatta őket, hogy megtisztuljanak a rabszolgaléttől. S most, amikor végre szabadok, féktelenül, zabolátlanul táncolnak a bálvány, egy aranyborjú körül, engedve mindenféle testi romlásnak - Van egy jó hírem meg egy rossz - kiáltja nekik a törvényhozó. - Melyikkel kezdjem? - A jó hírrel! - válaszolják a hedonisták. - Sikerült tizenötről tízre lealkudni a parancsolatokat! - Halleluja! - ujjong a tomboló tömeg. - És mi a rossz hír? - A paráználkodás benne maradt. Szabályok tehát lesznek - csak ne legyen belőlük túl sok! Vegyes érzelmekkel állunk hozzájuk, még akkor is, ha a javunkra válnak. Ha szabad szelleműek, egyéniségek vagyunk, a szabályok kordában tartanak minket, sértik