A katatím imaginatív pszichoterápia alapjai [antikvár]

Hanscarl Leuner orvos, analitikus, pszichoterapeuta évtizedeken át kutatta a képzeletben felbukkanó szimbólumok kapcsolatát az egyén tényleges életsorsával és konfliktusaival. Eközben fedezte fel az irányított képélmény terápiás hatékonyságát, és fejlesztette ki a módszer tudományos kutathatóságát biztosító ún. standard motívumokat. A kezelési technikát kezdetben szimboldrámának, majd katatím képélmény pszichoterápiának nevezték; ma mindkét elnevezés használatos. Leuner tovább kísérletezve a katartikus érzelmi folyamatok mélyítésével, a hallucinogén anyagok alkalmazása felé fordult. Nagy számban végzett megfigyeléseket neurotikus páciensekkel. A kísérletes pszichózis elismert szakértője lett és kidolgozta a hallucinogénekkel elősegített terápia alapelveit (Pszichoterápia modell-pszichózisokban, 1959). 1960-ban pszichoterápiás klinikát alapított a göttingeni egyetemen, amely ennek a módszernek a központja lett. A hallucinogének alkalmazásának azonban voltak mellékhatásai – és sajnos mellékhajtásai is –, amelyek miatt hamarosan az egész irányzat a törvényi tiltásnak esett áldozatul. A katatím képélmény módszer viszont töretlenül fejlődött, és főleg a német nyelvterületen elismertté vált. Nemzeti és nemzetközi társaságok alakultak, kidolgozták a képzési rendszert, és alkalmazását befogadta a német egészségbiztosítás is. Leuner az 1970-es években sok energiát fektetett egy légzési feedback rendszer kidolgozásába, amely a pszichoszomatikus pácienseknél segíti a mély relaxáció elérését; vagyis a modern biofeedback-technikák előfutáraként is tisztelhetjük. Ebben a könyvben a katatím imaginatív pszichoterápia (KIP) képzés alapszintjének standard motívumai, az alkalmazás elméleti és gyakorlati aspektusai találhatóak, számos eset-példával illusztrálva.