Történelem II. [antikvár]

A FRANK BIRODALOM L 1. Európo Q Nyugotrómoi Birodalom bukása után A középkor első századait sokáig „sötét korként" emlegették. Tele kegyetlenkedéssel, éhezéssel és félelemmel. Gallia és Britaimia római építményei már réges-rég romba dőltek, London és Párizs ekkoriban legfeljebb néhány száz nyomorúságos viskóból állt, és lakóit skandináv kalózok támadásai tartották rettegésben. A mai Németország nagyobb részét még őserdő borította, amelynek mélyén pogány vagy épp csak megkeresztelkedett törzsek tanyáztak hitványnál hitványabb falvakban. Sem 500 körül, sem 1000 körül semmi jel nem utalt arra, hogy a világnak ez a kicsiny, szegény és jelentéktelen sarka rövidesen példátlan kulturális és politikai fellendülés színtere lesz. Gazdag és fejlett kultúrájú civilizációkat ekkoriban nem Nyugat-Euró-pában, hanem a Földközi-tenger keleti medencéjében és a Közel-Keleten lehetett találni. (Engel Pál: Beilleszkedés Európába a kezdetektől 1444-ig) Kérdések, feladatok a) Miért emlegették „sötét kor"-ként az 500 utáni évszázadokat? b) Milyen volt az élet akkoriban Európában? Milyen okai lehettek ennek? c) Mikor szokták egy történelmi korszakról azt mondani, hogy „virágzó"? Mikor volt az ókori görög civilizáció virágkora? Mikor volt a Római Birodalom virágkora? Említs híres görög és római férfiakat, akik e virágzó korszakokban tevékenykedtek! d) Nézzetek utána, a Nyugatrómai Birodalom bukása utáni időszakot mikor és kik nevezték el középkornak! Miért adták ezt az elnevezést a korszaknak? Új népek a Nyugatrómai Birodalom területén [Clephet király] halála után a longobárdoknak 10 éven keresztül nem volt királyuk, hanem hercegek alatt éltek. Mindenik herceg pedig saját székhelyén uralkodott: [ 1 Ezen időben pénzszerzési vágyból igen sok előkelő rómait megöltek. A többieket pedig a jövevények [ti. a longobárdok] maguk között szétosztották és adófizetőjükké tették, hogy terményeik harmadrészét a longobárdoknak kellett beszolgáltatni ok. [ ] Az egész népnek a bejövetelétől számítva a hetedik esztendőben ezen longobárd hercegek az egyházakat kifosztották, a papokat leöldösték, a városokat feldúlták és a vetésekhez hasonlóan a mérték felett szaporodó lakosságot kíméletlenül irtották; a [ ] már elfoglalt részeken kívül Itália legnagyobb részét a longobárd uralom alá vetették és leigázták [ ] (Paulus Diaconus: A longobárdok története) Paulus Diaconus (kb. 730-799): langobárd történetíró, költő. Több langobárd király és herceg udvarában is élt, később tagja voh Nagy Károly udvari „akadémiájának". A Monté Cassino-i bencés kolostorban írta meg a longobárdok történetét. longobárdok: langobárdok; germán nép, 568 és 774 között önálló királyságuk volt Itáliában. Önállóságuknak Nagy Károly vetett véget. Kérdések, feladatok a) Foglald össze röviden, miről számol be a történetíró! b) A langobárd hercegek milyen módon jutottak pénzhez a meghódított területeken? c) Beszéljétek meg, mit jelent a népvándorlás kifejezés! Eddigi tanulmányaid során találkoztál-e ezzel a jelenséggel? d) Nézz utána, milyen népcsoportok „vándoroltak" Európában a Nyugatrómai Birodalom bukása után! T L N G L R Germán királyságok a kora középkorban