Történelem 12. [antikvár]

ELOSZO kedves diákok! Időutazásuk e tanévben véget ér. A tizenkettedik évfolyamon már csak bő ötven év történelnnét tekintjük át, a második világháború végétől (1945) a napjainkig tartó időszakot. Sokan ezt már nem is tartják történelemnek, mondván, hogy még nincs meg a kellő időtávlat a „harag és elfogultság nélküli" értékelésre. Valóban: mindaz, amiről e tankönyvben szó van, nemrégiben még a híradásokban szerepelt, szüleiknek és részben Önöknek így is ismerős lehet. Sokszor ma is vitáznak róla politikusok és közemberek. Tankönyvünk igyekszik rendszerezni, magyarázni, megértetni a közelmúlt eseményeit, folyamatait. A tananyag egy része korunk társadalmával, államberendezkedésével, a politika, a gazdaság és a pénzügyek működésével foglalkozik. Nem elvont, elméleti szinten, hanem a gyakorlatiasságot, a hasznosságot szem előtt tartva. Reményeink szerint ezzel segítséget nyújtunk Önöknek, hogy a közéletben aktív, az érdekeiket hatékonyan érvényesíteni tudó, de másokért is felelősséget érző fiatalokká váljanak. Újdonságot jelent, hogy míg az Új forrás köz pontú történelem sorozat korábbi köteteit csak a négyosztályos gimnáziumok és a szakközépiskolák tanulói használták, jelen kötet a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok számára is készült. Ennek oka, hogy 12. évfolyamon az érettségit adó valamennyi középiskola tanterve megegyezik. Mindazt az ismeretanyagot, amit a tanterv előír és amit fontosnak és érdekesnek tartunk, 8 nagy fejezetre és 51 leckére bontottuk. A leckék nagyjából azonos terjedelműek. Egy-egy leckén belül sok minden található. A legfontosabb eseményeket, folyamatokat, összefüggéseket a tankönyv szerzői írják le, szakszerűen, érthetően, olvasmányosan. Ez a tankönyvi főszöveg, a „tanuinívaló". A szövegben vastag betűkkel emeltünk ki egy-egy kulcsfogalmat, nevet vagy évszámot: ezek segítenek a szöveg áttekintésében, felidézésében. A főszöveget kiegészítő hasznos és érdekes információkat kisebb méretű betűkkel szedettük: ezt csak akkor kel! tudni, ha a tanár kéri, viszont az ilyen szövegek teszik igazán tartalmassá, érdekessé a történelemtankönyvet. Tankönyvünk sorozatcíme: Új forrásközpontú történelem. Nem véletlenül! Bár a források most nem kerültek a szerzői szövegtől egy külön leckeegységbe, mint a „régi" Forrásközpontú történelem sorozatnál, a forrásoknak fontos szerepet szánunk. A szöveges dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, vázlatos térképek nemcsak illusztrációk, hanem a tanórai munka bázisát jelentik. Elemzésükkel, összevetésükkel tárul fel igazán a múlt, s így szerezhetők meg azok a képességek, amelyekkel eligazodhatnak a manapság ránk zúduló infor-mációözönben. A forrásokat leckénként számozás jelöli, hogy könnyebben használhassuk, és később a tankönyvhöz kapcsolódó taneszközökben {munkafüzet, digitális anyag) egyszerűbben hivatkozhassunk ezekre. Külön kiemelnénk az ábrákat. Ezek eseménysorokat, folyamatokat, a társadalmak és az államok felépítését, intézményeket, gazdasági modelleket, kulturális jelenségeket, esetenként történelmi fogalmakat mutatnak be. Némelyik ábra első látásra bonyolultnak tűnik, mégis érdemes időt szánni tanulmányozásukra. A vizualitás segíthet megérteni és később felidézni mindazt, aminek a leírása sokkal bonyolultabb, hosszadalmasabb lenne. Az ábrák tehát gyorsítják, tartalmasabbá teszik az időutazást, ahogyan a különböző témájú rajzos térképek is. A szöveges források, ábrák, térképek és képek elemzését kérdések; feladatok segítik: összetartozásukat a tankönyv egyértelműen mutatja (vékony vonalak). Az időutazásban is szükséges megpihenni, visszatekinteni. Erre a nagy fejezetek végén rövid összefoglalások adnak módot. A szerző az éppen megtárgyalt korszaknak csupán egy-egy lényeges kérdését tekinti át szöveggel, ábrákkal, térképekkel, mintát mutatva más témák áttekintésére. Az ismétlést, összevetést szolgálja a tankönyv végi szinkrón Időtábla. Fontos az idegen nevek, kifejezések kiejtését tartalmazó gyűjtemény Is. Kívánjuk, hogy tankönyvünk ne csak a múlt megismerésben legyen megbízható útitársuk, hanem a jelen megértéséhez is! A szerzők és a kiadó KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A VII. és VIII. fejezet megírásában rengeteg segítséget kaptam barátaimtól és kollégáimtól: ötleteket adtak, forrásokra hívták fel a figyelmem, illetve a kéziratot vagy annak egy részét ellenőrizték és javították. Köszönettel tartozom a következőknek: Lengyel Zsuzsa vezetőtanár, tankönyvszerző (pedagógiai tanácsok, a teljes kézirat bírálata); Sándor László PhD, közgazdász, egyetemi oktató (szakmai tanácsok, különösen gazdasági téren, a teljes kézirat bírálata); dr. Fiala-Butora János SJD, ügyvéd (a VII. fejezet bírálata); dr. Bárány Márton, jogász (jogi tanácsok, a VII. fejezet bírálata); dr. Jakus Zsófia, ügyvéd (az 52. lecke bírálata); dr. Szentgálí'Tóth Boldizsár LLM, alkotmányjogász, doktorandusz (a 44. lecke bírálata). Boronkai Szabolcs