Bővebb ismertető
SZÓBELI TÉTELGYŰJTEMÉNY A KÉTSZINTŰ TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGIHEZ
2005-ben bevetésre került az új kétszintű érettségi rendszer. Az eltérés az előző évekhez képest igen sok mindenben megmutatkozik, hiszen az új érettségi kiváltja a felvételi vizsgát, az emelt szintű szóbelit vizsgaközpontokban lehet letenni, illetve történelemből is van írásbeli.
Emellett a történelem követelményrendszerében jelentős hangsúlyeltolódás figyelhető meg. Acél az volt, hogy a képességek és az önálló tevékenységformák fejlesztése révén képesek legyenek a diákok önálló ismeretek megszerzésére, értelmezésére, s ezek alapján önálló vélemény kialakítására. így történt, hogy a történelmi lexikát drasztikusan csökkentették (évszámok, nevek, fogalmak), helyette az összefüggésekre és a már említett tevékenységformákra összpontosít az új követelményrendszer. Ezáltal továbbra is szükség van a történelem tanulására, de nem magolásra, hanem történelmi „tisztánlátásra".
A vizsgázónak tehát a felkészülés során jelentős módszertani változtatásokra van szüksége, hiszen történelmi folyamatokat, jelenségeket kell megértenie és nem csak az anyag puszta memorizálására kell törekednie. Fontos elem bármelyik vizsgarésznél, így a szóbelinél is a források, az ábrák, grafikonok, térképek elemzésének elsajátítása, így a történelemtanulás remélhetőleg értelmes, logikus és kreatív tanulássá változik át, hiszen a tanulótól nem reprodukciót várnak el, hanem a történelmi források értelmezésével, a korszak fogalmainak és összefüggéseinek segítségével kell egy jó feleletet előadni.
A felkészülés során mindez azt jelenti tehát, hogy nem csak azzal szabad megelégedni, hogy tudjuk, az Aranybulla 1222-ben volt, hanem ismernünk kell az adott forrást, és annak információit jól kell tudni elhelyezni a korszak történelmi folyamatába, fogalmi készletébe. A szóbeli érettségin 30-40 témakör van megadva, ezekből számos tétel kialakítható. Kiadványunk a tétel kidolgozásban próbál segítséget nyújtani. Persze nemcsak az emelt szinten yizsgázóknak tudjuk ajánlani, hanem a középszinten vizsgázóknak is, hiszen a középiskolákban hasonló témaköröket adhatnak meg, vagy legalábbis a források és az ún. vizsgalapok sok elemeiben megegyezhetnek.
AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI
Szempontok, kompetenciák Pont
A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése • A vizsgázó a feleletében a feladatban kijelölt témát megérti-e? • A feladatban megjelölt problémá(ka)t, jelenségeket stb. fejti-e ki? • Túlnyomórészt a témára vonatkozó tényeket, adatokat, összefüggéseket alkalmaz-e? • Gondolatmenetében kiemeli-e a lényeget? 12
Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége • A vizsgázó szabatosan fogalmazza-e meg gondolatait? • A felelet gondolatmenete követhető, logikusan felépített-e, a tétel kifejtése koherens-e? • Mondatai megfelelnek-e az alapvető nyelvhelyességi szabályoknak? 6
Források használata és értékelése • Felhasználta-e a forrásokat a feladatban megfogalmazott probléma (jelenség stb.) azonosítása érdekében? • Megértette-e, hogy a kapott forrás(ok) miként kapcsolódik(nak) a kapott tétel problémaköréhez? • Beépítette-e a forrásokból nyerhető információkat feleletébe? • Értelmezte-e a rendelkezésre bocsátott forrásokat? • Vont-e le következtetéseket a forrásokból? • Feltárta-e az egyes forrástípusok általános jellemzőit, élt-e a forráskritika lehetőségével? 12
A szaknyelv alkalmazása • A forrásokban előforduló történelmi fogalmakat jól értelmezte-e? • A kifejtéskor a témához kapcsolódó további fogalmakat jól használta-e? • A történelmi fogalmakat szakszerűen, korhű kontextusban használta-e? • A tétel kifejtése során az alapvető fogalmakról kirajzolódott-e egy fogalmi háló? 6