Kémia [antikvár]

Részlet: "Az oldáshő Emlékezz! Milyen kísérőjelenségeket figyeltél meg a különböző anyagok vízben való oldásakor? Mi a gyakorlati jelentősége az égési folyamatoknak? Az anyag változásai egyidejűleg energiaváltozással is járnak. Ez az energia, mint arról már tanulmányaidban hallottál, sokféle lehet: pl. fény-, elektromos, mechanikai energia stb. Többnyire azonban az energiaváltozás hőmérséklet-változást, felmelegedést vagy lehűlést eredményez. Ez a hőmérséklet-változás az anyagi rendszer és a környezete közötti kölcsönhatás, energiacsere következménye. Az alábbi ábra ennek a kölcsönhatásnak a lehetőségeit ábrázolja, AH az energiaváltozást jelöli: Már tudod, hogy -az exoterm folyamatok energiafelszabadulással (hőveszteséggel) járnak; - az endoterm folyamatok energia felvételével, azaz hőelvonással járnak. Már tudod, hogy - a NaOH és a KC1 halmazában milyen kémiai kötések vannak a rácsalkotók között; -mit nevezel rácsenergiának, és meghatározása szerint milyen az előjele; - milyen folyamatot nevezel elektrolitos disszociációnak; - milyen kémiai kölcsönhatások játszanak szerepet az elektrolitos disszociáció folyamatában. Ha meggondoljuk, hogy az oldódási folyamat -pl. a NaOH - és a KCl-kristály vízben oldódása -kémiai kötések felbomlásával és új kémiai kötések kialakulásával jár, érthető, hogy az oldódást, mint fizikai változást, energiaváltozás kíséri. Az oldódás energiaváltozása függ: - az oldandó anyag halmazában lévő kémiai kötésektől, - az oldószer poláris v. apoláris jellegétől, - végül az oldandó anyag és az oldószer között kialakuló kémiai kölcsönhatástól. Ha az oldószer víz, akkor ez a kölcsönhatás a hidratáció, ha az oldószer más, pl. egy apoláris folyadék, akkor az oldószer-molekulák irányított elrendeződése az oldandó anyag részecskéi körül a szolvatáció. Emlékezz! A hidratáció folyamatában felszabaduló energia a hidratációs energia, mely 1 mol anyag nagy mennyiségű vízben történő hidratálódásakor felszabaduló energia. Mértékegysége: kJ/mól, előjele negatív (0). Kísérletezz! - Oldjunk fel fél kémcsőnyi vízben néhány NaOH-pasztillát! Mérjük közben az oldat hőmérsékletét. - Egy másik kémcsőben oldjunk fel ugyancsak kb. 5 cm3 vízben kálium-klorid-kristályokat! Mérjük a folyamat közben a rendszer hőmérsékletét! Kísérleti tapasztalataink igazolják, hogy az oldódás folyamatát egyik esetben felmelegedés, a másikban lehűlés kíséri. 2. ábra AH0|dáshö: 1 mol NaOH(sz) nagy mennyiségű vízben oldódásakor a környezetnek átadott hőmennyiség. Az oldáshő tehát negatív, ha a hidratációs energia abszolút értéke nagyobb, mint a rácsenergia abszolút értéke: E > F hidratáció rács"