Fizika középfokon II. [antikvár]

XI. FÉNYTAN 1.: GEOMETRIAI OPTIKA Fényjelenségek 1.) A fényérzet: Környezetünk érzékelésének egyik legfontosabb módja a látás. • A látás révén tudjuk - megállapítani a testek, tárgyak alakját, méreteit, a tőlünk való távolságát; - érzékelni a színeket; -követni a környezetünkben lejátszódó természeti jelenségeket, eseményeket; -különbséget tenni a szép és csúnya, a jó és rossz, a kellemes és kellemetlen benyomások között. • A látás tökéletesítésére és kiszélesítésére az ember különböző eszközöket készített. -szemüvegeket: a rövidlátás és a távollátás hibáinak, hátrányainak kiküszöbölésére; - mikroszkópokat: a parányi részecskék, anyagok megfigyelésére; - távcsöveket: a (nagyon) távol lévő testek megfigyelésére; - infravörös távcsöveket: az éjszakai, a sötétben látás megvalósítására. • A látott jelenségek, folyamatok megörökítésére, rögzítésére ugyancsak eszközöket állított elő: - fényképező gépeket: egy adott eseményt adott időpillanatban rögzítenek; -filmfelvevők, CD-ROM-ok: jelenségek, folyamatok időbeli lejátszódását rögzítik, s többször vissza-, lejátszhatók; - TV-ket: nagy távolságra közvetítik az eseményeket; - videokamerákat: az események közvetítésére, megfigyelésére, s egyben rögzítésére, stb. Az embereken kívül az állatok jelentős része is látás révén érzékeli a külvilágot, másik részük és a növények fényérzékelő idegsejtekkel, képződményekkel rendelkeznek. • A látás szerve a szem: A tárgyakat, jelenségeket csak akkor látjuk, ha róluk fény jut a szemünkbe: - vagy maguk a tárgyak, anyagok bocsátanak ki fényt, - vagy a rájuk eső fény (egy része) visszaverődik róluk. 2.) Fényforrások: azok a testek, tárgyak, anyagok, amelyekről fény indul ki. Lehetnek: a) Elsődleges fényforrások: önmaguk bocsátanak ki fényt. I. Természetes fényforrások: a Nap, a csillagok, lávafolyamok. II. Mesterséges fényforrások: izzó testek, égő anyagok, gyertyák, petróleumlámpák, villanykörték, neoncsövek, zseblámpák, stb. b) Másodlagos fényforrások: nem önállóan sugároznak fényt, csak a rájuk eső fényt verik vissza: a Hold, a Nap bolygói (Merkúr, Mars, Vénusz, stb.), vízfelületek, sima és fényes lemezek, tükrök, stb. c) Méretűk szerint: • Pontszerű fényforrások: térbeli kiteijedésük elhanyagolható. Pl. zseblámpák, izzók, gyertyák, gyufaszál. • Kiterjedt fényforrások: Nap, Hold, tábortűz, fáklya, reflektor (fényszóró). 3.) A fénysugár: A fényforrások által kibocsátott fény a tér minden irányában egyformán teijed. A résen beszűrődő fény ún. fénynyalábot képez, amelyben a porszemek, apró részecskék rendezetlen mozgása figyelhető meg. A rés, nyílás szűkítésével a fénynyaláb keresztmetszete is csökken. Az eléggé vékony, hosszú egyenes fénynyalábot fénysugárnak nevezzük. A fénysugarak (fénynyalábok) merőlegesek a fényforrás felületére. A fénysugár fizikai szempontból egy elvont fogalom, viszont segítségével sok fénytani jelenség egyszerűen megmagyarázható és törvényekkel leírható.