Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez [antikvár]

Bevezetés Az olvasás diagnosztikus mérések tartalmi kereteit bemutató kötet mottójául egy Babits Mihálytól vett idézetet választottunk: „Az olvasás is gondolkozás, s az írás is beszéd." Ha ennek igazságát végiggondoljuk, azonnal rájövünk, hogy a megismerő funkcióknak e két nagy területe mennyire magától értetődően határozza meg, hogy miként alakul az olvasás- és írástanulás kezdete, mily összetett az írott szövegek megértésének fejlődése, a tudásnak az olvasásra épülő megszerzése. Az olvasás és szövegértés fejlődésének mérése ezeknek az összefüggéseknek a megértése és a változások természetének ismerete nélkül aligha lehetséges. Lehet az olvasásról és szövegértésről szerzett tanári tapasztalatok alapján is valamilyen becslést adni arról, hogy miként is alakulnak ezek a készségek, ám a becslés pontosságát befolyásoló szubjektív tényezőktől soha nem lehet megszabadulni. A mai iskolákban az olvasástanítási módszereknek, a szövegértés fejlesztésének, a tudásszerzés segítésének megbízható mérőeszközökkel összegyűjtött és elfogadott módszerekkel elemzett adatokra kellene építenie. Az olvasás és szövegértés problémáinak egy részét a felkészült pedagógus meg tudja oldani, hiszen az ezekben alulteljesítő gyerekeknek csak egy igen kis része tartozik a különleges oktatási és nevelési szük-ségletűek közé. Szubjektív becslésekre hagyatkozva nem lehet valódi, a probléma gyökerét kezelő iskolai fejlesztőmunkát végezni, hiszen megfelelő mérőeszközök nélkül nem állapítható meg jól a tanulók fejlettségi szintje, s az alkalmazott fejlesztő beavatkozás eredményének meghatározása. Az utóbbi évtizedben világszerte megerősödtek azok a kutatások, amelyek eredményeinek integrálásával, a gyakorlatba történő átültetésével jelentősen javulhat az iskolai oktatás eredményessége. Az a program, amelynek keretében ez a kötet létrejött, három jelentősebb fejlődési tendencia metszetében helyezkedik el. Egyrészt a nemzetközi felmérések határozott lendületet adtak a pedagógiai értékelés, tesztelés fejlődésének; másrészt a pedagógiai és pszichológiai kutatás eredményei nyomán mind kifinomultabb tudáskoncepció kidolgozására nyílik lehetőség, így jobban meg lehet határozni, mi az, amit a fejlődés egyes szakaszaiban mérni érdemes; harmadsorban pedig az információs-kommunikációs technológiák