Tantárgyi feladatbankok a pedagógiai értékelési rendszerben [antikvár]

Az iskolai értékelésről azt szoktuk mondani, hogy az iskolai élet örökzöld témája, hogy az iskolai élet legneuralgikusabb pontja. Mindkét állítás már közhelynek számít, mert mindkét állítás igaz, régóta igaz.Ennek egyik oka, hogy nap mint nap másfél millió tanulót, másfél százezer tanárt és két-három millió szülőt érintő kérdésről van szó. Azaz, az ország fakóinak a felére naponta hatást gyakorol, közérzetüket befolyásolja az iskolai sikeresség vagy sikertelenség. A másik ok, hogy az értékelés az iskolai élet valamennyi alkotótényezőjével szoros összefüggésben van, s az értékelésben számos, eredetileg nem is értékelési probléma, manifesztálódik. Azt is mondhatnánk, hogy mindazok a problémák, amelyeket a közoktatás, az iskola nem old meg a maga helyén, az értékelésben már megoldhatatlan problémaként, feloldhatatlan ellentmondásként jelenik meg. Mindkét fenti ok hozzájárul ahhoz, hogy amióta csak létezik iskolai értékelés, azóta folyik, gyakran hevesen fellángol körülötte a vita.E fentiek már önmagukban elegendőek lennének arra, hogy időnként elővegyük az értékelést és megfelelő korrekciókat hajtsunk végre rajta. Most azonban más okok is közrejátszottak abban, hogy a közoktatás irányitói ismét napirendre tűzték az értékelés korszerűsítését. Itt most két okot emelünk ki.