Szakképzés-fejlesztési stratégia 2005-2013 [antikvár]

A rendszerváltás óta második alkalommal készül fejlesztési stratégia a szakképzésben. A szakképzés és felnőttképzés irányításában közreműködő minisztériumi munkatársak napi feladataik kapcsán szembesültek a szakképzés helyzetével, azokkal a véleményekkel, kritikai állásfoglalásokkal, amelyek a szakképzéssel szemben megfogalmazott elvárásokra, kihívásokra, a megoldandó problémákra hívták fel a figyelmet. A stratégia megalkotása kedvező feltételeket teremt a reális helyzetértékelésre, arra, hogy az érdekeltek,m érintettek megfogalmazzák céljaikat, artikulálják érdekeiket. Lehetőség adódik arra, hogy számba vegyük előnyeinket és lehetőségeinket, és hogy a vita során kialakuljon a célok megvalósításához feltétlenül szükséges társadalmi egyetértés. A stratégia megalkotásához a szakképzésben, felnőttképzésben és a közigazgatásban felhalmozódott tapasztalatok adták a kiindulópontot. Mind a helyzet átfogó értékelésében, mind pedig a célok megfogalmazásában fontos szerepet töltöttek be a szakképesítésért felelős minisztériumok képviselői, a munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti szervezetek képviselői, a munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti szervezetek képviselői, akik hasznos javaslataikkal, észrevételeikkel segítették, hogy a magyar szakképzés a fejlesztések eredményeképpen hozzájárulhasson a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez, miközben az egyén számára is megteremti a társadalmi-gazdasági boldogulás feltételeit. A stratégiáról a készítés során véleményt mondhattak a képző intézmények képviselői is, akik tanárként, gyakorlati oktatóként vagy vezetőként vesznek részt a szakképzésben. Természetesen a diákszervezetek sem maradtak ki az érdekegyeztetésből. Köszönet mindazoknak, akik jobbító szándékú javaslataikkal bekapcsolódtak a stratégia megalkotásának folyamatába. A stratégiában megfogalmazott legfőbb cél az, hogy a fejlesztések, változtatások révén megújuló szakképzés megtalálja az összhangot a munkapiaci elvárásokkal, feleljen meg a technikai, technológiai változások által indukált kihívásoknak. Tegye mindezt úgy, hogy a képzésben részt vevők felkészítése, szakmai tudása a folyamatos át- és továbbképzési lehetőségek révén legyen összhangban a piac mindenkori elvárásaival, biztosítva a gazdaság által igényelt képzett munkaerőt, amely a piacképes szakismeret révén az egyén érvényesülési képességét is segíti. Célunk volt a hazai fejlesztés számára az irányt kijelölni, illetve az, hogy a dokumentum a fejlesztési források gyújtópontjává váljon: a hazai szakképzés fejlesztésére felhasználható nemzetközi, elsősorban európai uniós források megszerzését és felhasználását segítve. Magyarországnak mint uniós országnak szem előtt kell tartania azokat a célokat, amelyek a kibővült Európai Unió számára a fejlesztési irányokat jelölik meg, egyebek mellett a foglalkoztatáspolitika és az oktatás terén. Ebben a vonatkozásban a szakképzés-fejlesztési stratégia tükrözi a magyar helyzetet, a prioritásokat, amelyek egyúttal az uniós célok megvalósulásához való magyar hozzájárulást is jelentik. A dokumentum két minisztérium közös előterjesztésében került a Kormány elé. Köszönet minden munkatársunknak, akik munkájukkal, tapasztalataikkal, kritikai észrevételeikkel, ötleteikkel hozzájárultak elkészítéséhez. /Magyar Bálint - Csizmár Gábor/