Bővebb ismertető
A dolgozat az IEA Classrom Environment Study nemzetközi kutatás keretében végzett vizsgálat hazai eredményein alapul. A kutatás nevét a magyar pedagógiai szóhasználathoz igazodva „tanítási folyamat"-ra fordítottuk, de valójában a tanóra „környezetének" ökológiájának a vizsgálatára tettünk kísérletet.
Ezzel a kutatással az IEA társaság egy újszerű problémafelvetési, módszertani irányzat elindítását kezdeményezte. A megelőző időszakban az IEA vizsgálatokban adott iskolafokozatok „állapotát" mérték (természetesen minél nagyobb kiterjedésben), s a nemzetközi összehasonlítás lehetőségeit kihasználva értékelték az iskolarendszerek eredményességét, illetve az arra ható tényezőket. Ez az időszak alkalmasnak bizonyult a kutatási technikák elterjesztésére, az adatfeldolgozási eljárások adaptálására, a bonyolult matematikai-statisztikai eszközökkel kapott eredmények értelmezésére stb. (Hűsen, 1982). Ugyanakkor bizonyos hiányérzetet okozott a vizsgálatok felépítésének statikus volta, ami a - kétségtelenül tágan értelmezett - input-output modell elméleti keretként való alkalmazásából következett. Ebben a modellben gondolkozva a különböző országok pedagógiai kutatói összegezték a legfontosabbnak tartott tényezőket a „bemeneti oldalon" (pl. tanterv, tanításra fordított idő stb.), s kontrollálták a teljesítményt befolyásoló tényezőket az output oldalon (SES, motiváció stb.). A következtetések levonásánál átfogó problémák felé irányíthatták figyelmüket a kutatók, s így elsősorban a tantervi megoldások nagy egységeiről tudtak globális jellemzést adni vagy az oktatási rendszer valamely átfogó problémájára sikerült rávilágítani (pl. Magyarországon az olvasás-tanítás viszonylagos elmaradottsága a 60-as években).