Túl a falakon [antikvár]

BEVEZETÉS Sok intézményen kívül végzett tevékenységre alapozott oktatási módszer ismert, és természetesen - ahogyan ez igaz szinte minden hasonló módszertani elemre - tetszőlegesen tovább bővíthető a kör. A tanulmányi kirándulások legkülönbözőbb változatai, a táborozás, a határozott tanulmányi céllal, pontos napi beosztásban tervezett terepmunka, a pedagógusjelöltek hospitálásai, mikrotanításai és gyakorló tanításai, a városban végzett kutatómunka, a szűkebb közösség valamely intézménye számára végzett rendszeres vagy alkalmi munka, a növények telepítése és hasonló építő, fejlesztő munkák, s ki tudná felsorolni az összes valaha létezett vagy még ezután kitalálandó, iskolán kívül végzett tevékenységet, mind-mind e körbe tartoznak. Ezt a rendkívül nehezen behatárolható pedagógiai tevékenységet mutatjuk be a Oktatás-módszertani Kiskönyvtár e kötetében. Az iskola vagy általában az oktatási intézmények falain kívül végzett oktatási, nevelési tevékenység számtalan funkciót hordozhat, számtalan formája, módszere, típusa jött létre, és e pedagógiai tevékenység rendkívül érdekesen kapcsolódik a nevelőmunka más területeihez. Világos, hogy nem egyszerűen csak egy módszerről van szó, mint amilyen az előadás, a csoportban folytatott vita vagy az ötletroham, hiszen változatos módon ötvözhetjük egy-egy iskolán kívüli tevékenység során a legtöbb aktivizáló, a tanulók tevékenységére építő eljárást. Az iskolán kívüli szervezés inkább a nevelő' tevékenység egyik mozzanata, a módszerek kiválasztását, a tevékenység tervezését, irányítását és értékelését sajátossá tévő jellegzetesség lehet. Egyszerűen szólva arról a mozzanatról van szó, hogy nem az osztályterem négy fala között, hanem a szabadban, a „kinti világban" végezzük a tevékenységet. Ez a látszólag nem különösebben nagy különbség mégis óriási hatású. Megváltoztatja a pedagógus szerepét,