A jó modor [antikvár]

Részlet: A JÓ MODOR. Minden embernek vannak kötelességei a hazája, a társadalom, a családja iránt. És éppen igy vannak kötelességei ama körök és emberek szűkebb társasága iránt, melyek között él. A hazának, a társadalomnak, a családnak megvannak a szigorú törvényei, melyek ellen véteni tilos. Aki megszegi, becstelenné válik. A társas-életnek is vannak ilyen törvényei. Emberek, talán kevésbé okos emberek szabták ránk ezeket is csakúgy, mint amazokat Ezek ellen is tilos véteni. Amott az erkölcs, itt a jó izlés áll őrt. Aki megszegi, nevetségessé válik. És vannak esetek, mikor a világban élő ember inkább elviseli a titkos becstelenség súlyát, mint egy kis ironikus mosolyt abban a perczben, mikor helytelenséget, illetlenséget, tapintatlanságot követett el. A nevetségesség tudata egyike a legnagyobb szenvedéseknek és jelentős is, mert hiszen c'est la ridicule qui tue. Lehetetlenné tesz, megöl, elpusztit. Annak, aki társaságban él, lehetnek sulyos bünei a haza, a társadalom, a család iránt és meglehet, hogy ezek daczára még igen kellemesen is él, de elveszti jogát ahhoz, hogy szivesen lássák, kedveljék, hogy emberek között kellemesen forgolódhassék, mihelyt vétett a társas-élet törvényei ellen, ha nem veheti ki részét abból az elismerésből, mely a jó modorért jár ki.