Bővebb ismertető
Egészségpolitika a közegészség- és járványügy területén
készítette
a Fővárosi köjál orvosi munkaközössége
szerkesztette: dr. pataki jülia
1. TÖRTÉNELMI VISSZAPILLANTÁS
A felszabadulás előtt mind az ország, mind a főváros egészségügyi helyzete, s ezen belül a közegészségügyi-járványügyi helyzet, igen kedvezőtlen volt. A fertőző betegségek tömegesen fordultak elő, különösen súlyos volt a helyzet a gümőkór és a fertőző bélbetegségek (tífusz, vérhas) vonatkozásában. Közismert tény, hogy e betegségek a lakosság kedvezőtlen szociális körülményeivel és az egészségügyi ellátás elégtelenségével szorosan összefüggnek.
A főváros közegészségügyi-járványügyi helyzete a felszabadulás után a teljes ziláltság képét mutatta. A vízellátási zavarok, a szemétszállítás megoldatlansága, az elhanyagolt élelmezés-egészségügyi helyzet igen súlyos körülményeket teremtett.
A hastífusz-megbetegedések száma jelentős mértékben emelkedett. 1945 nyarán nagy tömegeket érintő vérhasjárvány lépett fel. Az eltetvesedés miatt megszaporodtak a kiütésestífusz-esetek. Megnehezítette a járvány elleni küzdelmet az a körülmény is, hogy a felszabadulást követő hónapokban a főváros járványügyi szervezete is rendezetlen volt.
A romokban levő városban kellett a közegészségügyi-járványügyi szervezetet az adott lehetőségeken belül újjáalakítani, intézményhálózatát működőképessé tenni.
E munkában döntő szerepet játszott az Országos Közegészségügyi Tanács, mely a felszabadulást követően azonnal megkezdte