Iskolakultúra 2008. szeptember-október [antikvár]

Borítói kissé kopottasak, repedezettek. Hátsó borító alsó sarka kissé felszakadt. Felső lapéle enyhén elszíneződött.
Németh András: A neveléstörténet szakirodalmi kánonjai és a klasszikusok szerepe A modern nemzetállamok kialakulása során Európa különböző régióiban némi időbeli eltolódással nagyjából a 18. század végétől a 19-20. század fordulójáig tartó átalakulási folyamat teremti meg a duális közoktatási rendszereket, a különböző pedagógus professziókat, továbbá a pedagógiai tudás új tartalmait, illetve a különböző egyetemi tudományokat, ezek részeként a történelem és a pedagógia tudományát is. A modern közoktatási rendszerek, pedagógus szakmák kialakulásának hatására a szakmai tudás reflexiós formáinak létrejötte több síkon is kibontakozó, konkrét és szimbolikus téri és idődimenziókban lejátszódó összetett folyamat. Czédliné Bárkányi Éva - Szalay István - Vármonostori Endre - Bagota Mónika: Útkeresés a tanító szakos hallgatók matematika képzésében Szegeden Egy tanulmány célja a szegedi tanító szakos hallgatók matematika képzéséhez készülő értékelési rendszer kidolgozásához összeállított tantárgyi tesztek eredményeinek bemutatása. Azt vizsgálja, mennyire képesek a hallgatók elsajátítani az új típusú, kompetenciákra épülő tananyagot, hogyan képesek ismereteik transzferére, rendelkeznek-e a feladatok sikeres megoldásához szükséges rutinokkal. Nagy Csilla: Tudományköziség és komplex szövegértés a középiskolában Az utóbbi évtizedek pedagógiai diskurzusának egyik leggyakrabban visszatérő problémája a középiskolai oktatás célrendszerével függ össze: a kérdés tulajdonképpen az, mit ad, mire nevel, milyen "küldetést" teljesít a középiskolai képzés Magyarországon. Nálunk az intézményes nevelés szerkezetében, szemléletében kialakulása óta a tudományágak logikáját követi, alap- és középszinten az elsődleges cél a "tudás", a műveltség (vagyis az egyes tudományterületeken a kezdetektől napjainkig felhalmozott ismeretek) átadása. Boros János: Filozófia! A filozófia mint a világ dolgairól való következetes, szisztematikus és tudatos gondolkodás mai tudásunk szerint hozzávetőleg két és félezer évvel ezelőtt alakult ki az antik görög világban. Az ókorban indult története során a rendszeres gondolkodás többek között a tudományok kialakulásához és fejlődéséhez, a fizikai világ egyre tágabb és mélyebb feltárásához, a modern technológiákhoz, az új típusú gyógyítási módokhoz és a modern demokráciákhoz vezetett, mely utóbbi a benne élő milliárdnyi embernek az emberiség történetében példátlan mértékben és módon biztosított békét, biztonságot, emberi méltóságot és jólétet.