Bővebb ismertető
ELOSZO 15
A magyarországi felsőoktatási intézményhálózat 1990-es évekbeli kibővítését követően megkezdődött a demográfiai hullám lecsengése, évről-évre csökken a középfokú oktatási intézményekből kilépő érettségizett hallgatók létszáma. Közép-és hosszú távon tehát a nappali képzésben résztvevő hallgatók számának csökkenésével kell számolni. Ennek következtében a felsőoktatási intézmények versenyhelyzetbe kerülnek, hallgatóik - s az államilag nem támogatott képzések esetében -finanszírozási forrásaik megszerzése piaci körülmények között történik.
Az élethosszig tartó tanulás, a tanulás életformává válása ugyanakkor már napjainkra is érezhető módon élénkítette, és várhatóan a jövőben is tovább növeli az egyetemek, főiskolák - elsősorban másoddiplomás és távoktatási tagozatos - képzései iránti keresletet. Ez a tendencia a képzési struktúrájuk átalakítására ösztönzi az intézményeket, a továbbképzés mind vertikálisan, mind horizontálisan nagy hangsúlyt kap majd. Vertikális irányú továbbképzés alatt a nappali tagozatos képzés során megszerzettnél magasabb szintű végzettség elérését értjük, míg a horizontális továbbképzés egy adott képzettségi szinten (főiskolai, egyetemi) további diplomák megszerzését jelenti. Ausztriában az élethosszig tartó tanulás intézményei már kiépültek, így például az 1995-ben alapított kremsi Duna Továbbképző Egyetem képzési profilja az európai állami felsőoktatási intézmények között egyedülálló, az intézmény kizárólag posztgraduális továbbképzésre szakosodott.
Az európai oktatási rendszer átalakulóban van, a Bolognai folyamat eredményeként egységes Európai Felsőoktatási Tér szerveződik. Ebben az új rendszerben meghatározó a kétszintű képzés, amely alapszintű (bachelor) és kiegészítő szintű (master) képzésből fog állni. Mind Ausztriában, mind Magyarországon elkezdődött a képzési rendszer átalakítása, az új szakszerkezet kialakítása és azok új szakmai programjainak összeállítása.
A felsőoktatási intézmények hallgatókért folytatott versenyét Magyarország európai uniós csatlakozása és a Bolognai folyamatban való részvétele tovább fokozza, ugyanis e két tényezőnek köszönhetően a külföldi intézmények egyre intenzívebben kapcsolódhatnak be a hallgatókért folytatott versenybe, s a magyar egyetemek, föiskolák versenytárasaivá válhatnak. Továbbá a kreditrendszer bevezetése és a diplomák elismerése is a hazai és a külföldi felsőoktatási rendszerek átjárhatóságát erősíti. Megfelelő stratégia hiányában különösen a határ közelében fekvő magyar intézmények vannak kitéve a határon túh intézmények elszívó hatásának. Ezért a határrégióban fekvő magyar felsőoktatási intézményeknek alapvető érdeke, hogy feltáiják a határ menti együttműködési lehetőségeket, stratégiai kapcsolatokat építsenek ki a szomszédos országok intézményeivel, azaz megtalálják a versenyben az együttműködési lehetőségeket.
Tapasztalható, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a tervezett, programokra építő, több intézményt magában foglaló kapcsolatok iránt. Ezek a kezdeményezések abból fakadnak, hogy a Bécs-Pozsony-Győr-Sopron-Szombathely térségben jelentős szellemi és gazdasági erőforrások halmozódtak fel, amelyek egy átgondolt fejlesz-