Bővebb ismertető
Előszó és köszönetnyilvánítás
Ennek a munkatankönyvnek - ahogy minden könyvnek - nagyon hosszú története van
Munkánkat egy olyan kutatás eredményeire alapoztuk, amelynek az elsődleges célja az osztálytermi jelenségvilág megismerése volt. Az ország különböző általános és a középiskoláit meglátogatva tanórákat rögzítettünk, tanulókkal és az őket tanító pedagógusokkal beszélgettünk pedagógiai, elsősorban didaktikai kérdésekről: a módszertanról, tanulásszervezési megoldásokról, a fegyelmezésről, a differenciálásról és az értékelésről. A tanulók és a pedagógusok is ugyanazokat a problématerületeket járták körül, mindenki a saját szerepe szerint értelmezve azokat.
Tudatosan választottuk ezeket a kategóriákat, mert napjainkban leginkább ezeken a mesterséges ablakokon keresztül nézhetünk be egy-egy osztályterembe. Merész vállalkozás volt a fegyelmezés, mint önálló didaktikai kategória szerepeltetése, ami általában nem jelenik meg az oktatáselméleti modellekben, de tapasztalataink megerősítették azt a nézetünket, hogy ennek, részben a tanári és tanárjelölti elvárások miatt is helyet kell adni.
A kutatás eredményeinek rögzítését egyrészt az indokolta, hogy a közoktatás hétköznapjai ne csak személyes emlékek legyenek majd az ott tanuló és az őket tanító pedagógusok emlékezetében, hanem a nézetek, tapasztalatok, problémák, pillanatnyi örömök és állandó nehézségek, illetve az a sok minden, amit a szereplők fontosnak tartottak elmondani sokáig megmaradjanak. Másrészt pedig az a szándék vezérelt minket, hogy az elhangzottak bőséges forrást adjanak a jelenkor kíváncsi tanárjelöltjeinek, érdeklődő pedagógusainak és majd (hosszabb idő elteltével) a neveléstörténészeknek is.
Az elhangzottak hatékony feldolgozását hivatottak segíteni a problémafelvetések, az elmélkedések, a viták, és az irányító értelmezések, illetve a feladatok is.
Nem titkolt szándékunk volt, hogy munkánkkal az elmélet és gyakoriat már-már klasszikusnak mondható örök különbségének mesterkélt szembeállítását is csökkentsük. Nem gondoljuk, hogy ez a könyv hidat ver majd a két világ között, de talán egy vékony kötélként, a maga módján, igyekszik majd megakadályozni, hogy a virtuális és valós távolság tovább növekedjen.