Értékelés a testnevelésórán [antikvár]

Bevezetés Viszonylag új fejlemény a legrégebbi magyar felsőoktatási intézmény - az Eötvös Loránd Tudományegyetem - életében, hogy kart szervezett a pedagógia és a tanárképzés egyetemi képviseletére. A Pedagógiai és Pszichológiai Kar másfél éves története során az újszerű intézményi felelősség és szakmai küldetés tudatában jár el, vállal kezdeményező szerepet a pedagógusképzés stratégiai és aktuális kérdéseinek átgondolásában és rendezésében. Ezt a tudatos szerepvállalást dokumentálja a PEDAGÓGUSKÉPZÉS A 2L SZÁZADBAN: AZ ELTE MODELL című kiadványsorozatunk, amelyet az ugyancsak kari keretekben szerkesztett és támogatott folyóiratok - a Pedagógusképzés és az Alkalmazott Pszichológia - mellett abból a célból jelentetünk meg, hogy a koncepcionális kérdésekre vonatkozó műhelyvitáinknak szélesebb nyilvánosságot biztosítson. Az első kötet a pedagógusképzés fejlesztésének intézményi koncepcióját körvonalazta, amely minden folytatódó belső vita és külső nézetkülönbség ellenére ma már a pedagógusképzés egyik nyomós, országosan számon tartott, sőt rendelkezésekben jogi fonnát kereső és találó modelljének tekinthető. Most a kiadványsorozat második darabját tartjuk kézben, amely a testnevelés és az értékekés problematikáját taglalja. Meglehet, hogy parciális témaválasztásnak tűnik, de nem egyszerűen az. Egyrészt az értékelés szerepe és módja a mai iskolának életbevágó pedagógiai kérdése. Ezzel kapcsolatban a közoktatásban új igények jelentkeztek, viták is indultak, melyekben az oktatási kormányzat maga is sarkos pozíciót foglal el. Az ELTE pedagógusképző karai nemcsak lépést tartani akarnak, hanem megoldást segítő kezdeményező szerepet kívánnak játszani, márcsak attól a céltól is vezettetve, hogy megfelelő, előrevivő képzést tudjanak biztosítani az itt tanuló, szép számú pedagógusjelöltnek. Másrészt az iskolai oktatásnak a testnevelés - mint fizikai készség- és életszemlélet-formáló terület - kitüntetett szférája. Nem véletlen, hogy az osztályzásnak a „készségtárgyak" oktatásában betöltött szerepe épp a testnevelés kapcsán lobbantott felcsapó vitát. Anélkül, hogy kötetünk tartalmát akárcsak egy szó erejéig elővételezném, pszichológusként hadd irányítsam az olvasó érdeklődését azokra a felismerésekre, hogy a testnevelésnek mint a testi állapot próbájának, alakítójának, én-kép alakító visszajelzőjének mi-