A fordulat esélye a felnőttek tanulásában és művelődésében [antikvár]

- 5 - Gondolatok e mUveltség szerkezetéről ívek áta sokan hangoztatják, hogy osBkkent a nUveltség társadalmi presztízse. Ezt rendszerint gazdasági problémákkal tá— ¦asztják alá. Anélkül, hogy vitatnám vagy elfogadnám az állítás helytálló voltát, szeretném megjegyezni, hogy az értékvesztéssel együtt a mUveltség fogalma is bizonytalanná vált; nemcsak meghatározásában, hanem a szükségességét illetően is. Egyesek szerint a műveltség fogalma normatív jellege miatt vált tarthatatlanná. Vagyis azért, mert kötelező ereje korlátozza az egyén érdeklődését, szabadságát. Mások ugy vélik, osak a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható tudásra van szUkség, ezért elsősorban a szakképzettségnek lehet értéke, az általános műveltségnek nem. Csakhogy ily módon a műveltség egymástól elszigetelődő részel veszik át a műveltségnek mint átfogó egésznek a helyét, nlköa-ben a részeket egységbe fogó egész eltUnik, feleslegessé válik. Hogy ezt a zsákutcát elkerüljük, érdemes figyelemmel fordulnunk azok felé a kísérletek felé, aaelyek ugy Igyekeznek megfelelni a művelődést érő kihívásoknak, hogy elismerik ugyan a kultura gyakorlati alkalmazásának szükségességét, de közben megőrzik az általános műveltség értékét is. Syolo éva jelent meg a Kossuth Kiadónál a "Műveltségkép, az • saredfBrduláü". o.kBtet, amelyet az Akadémia Elnökséginek Közoktatási Bizottsága Dffigbizásából egy szakértői munkaközösség irt. A könyv két évtized távlatára előre tekintve összegezte a műveltség kívánatos tartalmát, amelyet a közoktatásnak vállalnia és tanítania kell. Az összefoglalás hét témakörben jelölte meg a műveltség tartalmát, és egy nyolcadik fejezet az iskolai nevelés funkcióiról és módszereiről szólt. A műveltség itt körvonalazott egységei