Bővebb ismertető
Előszó
Az értelmi fogyatékosok intézményes nevelésének töl>h mint !00 éves hazai története összefonódik a kiválasztás, a szelekció fejlődésének történetével. Az oktatásügy felelős vezetői és a gyógypedagógusok abban mindig is egyetértettek, hogy az értelmi fogyatékosok iskoláiba csak a valóban erre az oktatási formára rászoriílók kerüljenek be. Ennek ellenére a deklarált és a valós kisegítő iskolai népesség 100 százidékban .soha nem esett egybe. Eltolódások, átfedések mindig és mindkét irányban voltak. Érthető, hogy a .izelekció körüli viták mindig is a szakma neuralgikus pontját jelentették. Ma a kivála.iztást az 1985. évi 1. törvény szellemében a 15/1988. (Vili. I.) MM rendelettel .szabályozottan működő országos, fővárosi és megyei tanidási képességet vizsgáló .szakértői bizolt.ságok végzik. E bizottságok munkatársai a mindeimapi munkájuk .során különböző társintézmények mellett szoros munkakapcsolatba kerülnek a helyi önkormányzatok oktatásért felelős vezetőivel is. Bár az 1991. évi XX. törvény (96-106. par.) is kiemeli a helyi önkormányzatok felelősségét a tankötelezettség - ezen belül a fogyatékosok tankötelezettségének -teljesítésével kapcsolatban, a bizottságvezetők tapasztalatai .szerint, különösen a kistelepülések tljonnan alakuló önkormányzatainak vezetői nem eléggé jártasak és tájékozottak ezen a területen. Örvendetes, hogy a gyógypedagógus „szakma" prc.sztíz.se mennőtt, amit a bizottságoktól nemcsak áthelyezési ügyekben véleményt kérő intézmények emelkedő száma is jelez. Ez különösen nagy felelősséget ró e hizolt.ságok munkatár.saira.
Munkámmal az utóbbi évek országos statisztikai adatainak és a .szakértői bizottságok tapasztalati tényeinek felha.sználásával a képes.ség szerinti beiskolázás körüli buktatókra, a bizottságok megnövekedett feladataira kívánok rámutatni.
Egyben támpontot adni a kistelepülések önkormányzati vezetőinek a jogyatékosok beiskolázásával kapcsolatos feladataik megoldásához. Reményeim .szerint a bizottságok kiszélesedettfeladatkörének ismertetésével, a mellékletek és irodalomjegyzék bemutatásával és a beiskolázási feladatokon túli tevékenységeket meghatározó jog.szabályokra történő utalással olyan segédletet sikerült összeállítani, amit a fogyatéko.sokkal joglalkozó szakemberek szélesebb köre is hasznosíthat a mindennapi munÚjában.
Köszönetet mondok a szakértői bizottságok vezetőinek a munkámat megértő és .segítő támogatásukért, az adatok és gyakorlati tapasztalataik rendelkezésemre boc.sátá.sáért. Közvetlen munkatársainmak a könyv összeállításában, szerkesztésében nyújtott segít.sé-gükért, valamint a lektoroknak a szakszerű, jobbító szándékú észrevételeikért.
Külön köszönöm Oláhné Baranyai Ibolyának a kézirat gondos gépelését.
Kaposvár, 1993. április 29.
Huber ./ánosné