Gyógypedagógus-történetek [antikvár]

Előszó „Abban az esetbe, amikor a történészek olyan korszakot akarnak megragadni, amelynek vannak még élő szemtanúi, két eltérő történelemfelfogás szokott összeütközni, illetve a jobbik esetben egymást kiegészíteni: a tudományos és az egzisztenciális, az archív és a személyes megközelítés." (E. J. Hobsbawm) Ez a könyv, amely egy kutatás eredményeit tárja elénk, azzal az indíttatással keletkezett, hogy interjúkon és azok értelmezési kísérletein keresztül megismerkedjünk a gyógypedagógusok egy meghatározó nemzedékével, élettörténetükön keresztül egy szakma és egy intézmény fejlődésével, és a mindezeknek keretet adó szocialista társadalmi rendszer működésének néhány fontos elemével. Az egyének, a nemzedék, a szakma, az intézmény és a korszak egymással összefüggő', egymásra ható együttesének megismerése és megismertetése volt a közvetlen célunk. Az, hogy a főiskolai gyógypedagógia „nagy generációjának", a 30-as évek környékén született, a Gyógypedagógiai Tanárképző' Főiskolán az 50-es években Bárczi keze alatt felnevelkedett, majd pedig fél évszázadon keresztül a Főiskola és a szakma életében nagy szerepet játszó személyeknek az életútját interjúk segítségével dokumentálják, már régebben is szerepelt a Főiskola fiatalabb nemzedékének szándékai között. Ezzel az indíttatással készült két korábbi interjú, az egyik Méhes Józseffel, amelyet Csocsán Lászlóné készített 1994-ben, a másik Mérei Verával, amelyben a beszélgetőtárs Fehérné Kovács Zsuzsa volt, 1992 és 1994 között. Ettől teljesen függetlenül 1974-ben közös interjú készült Illyés Gyulánéval és Lányiné dr. Engelmayer Ágnessel, amelyben, egyebek mellett, az életút is szóba került. Későbbi munkánk során felhasználtuk ezeket az anyagokat (a hogyanról még majd szólok). 2005 tavaszán, több korábbi próbálkozás után, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fó'iskolai Karán is összeállt egy kis csapat, amelyik interjúkat készített a főiskolai magyar gyógypedagógia fontos személyiségeivel, a „nagy generáció" többi tagjával. Az ösztönzést az adta, hogy a Kar belső pályázatán sikerült 600 ezer forint támogatást kapnom. A tényleges kutatómunkában Bánfalvy Csaba (kutatásvezető, interjúzó, tanulmányíró, szerkesztő), Szaffner Gyula (videofelvételek készítője, szerkesztője és vágója), Szauder Erik (interjúzó) és Zászkaliczky Péter (interjúzó, szerkesztő) vettek részt intenzíven, illetve Buday József jelen volt a Hatos Gyulával készített interjú alkalmával. A szerkesztő munkatársa Durmits Ildikó volt. Az interjúk célja az volt, hogy a magyar gyógypedagógia történetét azoknak a jelentős gyógypedagógusoknak a személyes visszaemlékezésein keresztül ismerjük meg, akik az elmúlt fél évszázadban tevőlegesen részt vettek a magyar gyógypedagógiai munkában és a gyógypedagógusok képzésében. 5