Befogadás, méltányosság, az inkluzív pedagógia rendszere [antikvár]

ELŐSZÓ Könyvem megírását minden inkluzív nevelés mester szakos hallgatómnak köszönöm. Ők voltak azok, akik az „inkluzív forradalom" útját hajlandóak voltak velem végigjárni. Azt a valóban forradalmi utat, mely megrendítette a 20. század második felétől a gyógypedagógia, a neveléstudomány, a pszichológia és a szociológia tudományát, s egyben gyakorlatát. Nem lehet már többé a sérültekről sajnálattal, megbélyegző, kirekesztő módon gondolkodni. Nem kell lehajolni hozzájuk többé, nem kell felemelni, sem óvni, megkímélni őket a környezeti hatásoktól. Emberi méltóságukat kell minden szinten garantálni, minőségi nevelésben, oktatásban szükséges részesíteni őket. Olyan oktatásban, melyben nem csak ők tanulhatnak, de tőlük is lehet tanulni. Hallgatóim e szakon, éveken keresztül okos kérdéseikkel, észrevételeikkel, diszkurzusaikkal inspráltak. Elkészített portfólióikkal, mini kutatásaikkal, s azok megvitatásával is hozzájárultak a könyv anyagának gazdagításához. Ezúttal is hálásan köszönöm nekik! Kérem továbbá volt és jelenlegi hallgatóimat, hogy a könyv olvasása kapcsán felmerülő kérdéseiket, megjegyzéseiket, észrevételeiket osszák meg velem akár a kiadón, akár drótpostán keresztül. Minden kritikai észrevételt és ötletet előre is nagyon köszönök, s ígérem, a gyors korrekciót. Valamennyi olvasón is múlik, hogy a könyv hibáit mielőbb korrigálni tudjam.