Nyugalom [antikvár]

előszó SZABADULJ MEG MINDATTÓL, AMIRE NINCS SZÜKSÉGED. ÉLJ A VÉGSŐKIG EGYSZERŰ ÉLETET FELESLEGES SZORONGÁS ÉS AGGODALMAK NÉLKÜL, MEGINGATHATATLANUL MÁSOK ÉRTÉKRENDJÉTŐL Reményeim szerint e könyvben megmutatom majd, hogyan valósíthatod meg a fentieket. Zen buddhista szerzetes lévén számtalan emberrel beszéltem már a problémáikról. Végtelenül sokféle alakot öltenek ezek a gondok, de ha osztályoznom kellene őket, a legtöbbjük valamilyen szorongás, aggodalom, kétség alakjában jelentkezik. Figyelmesen hallgatva a különféle bajokat, a következőt vettem észre: szinte nincs olyan probléma, amely mögött ne valamilyen téves észlelés, hibás feltevés, helytelen benyomás vagy képzelt félelem rejlene. Merem állítani, ezek a félelmek nélkülöznek bármiféle valóságalapot. „Hogyan tekintheted ilyen jelentéktelennek a problémám — kérte számon egyszer tőlem valaki -, amikor nem neked kell megküzdened vele?" Vagy: „Annyit idegeskedem, hogy már enni sem tudok!" Kicsit hasonló ez az állapot ahhoz, amire a japán szólás utal: szellemet lát a mezőn, ahol száraz japánfu hajladoz. Más szóval,