A magyarság spirituális gyökerei [antikvár]

Rozsnyai Ágnes Budapesten született, a Szegedi Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát, majd Szegeden és Budapesten volt újságíró. Tanulmányait 1972-től kezdve Németországban és Kaliforniában folytatta. Utána, közel húsz évig, Kölnben rádióriporterként dolgozot. Mai publikációs munkájának súlypontja az antropozófia. Milyen módszerekkel rekonstruálható a régmúlt? Lehet-e hagyományaink máig is ismeretlen szellemi vonatkozásait a mai, modern olvasóval megismertetni, aki az intellektualitás uralma miatt nemigen jut közvetlenül az érzéken túli világ képszerű élményeihez? Lehet-e népi örökségünk, motívumaink egyes, rejtett üzenetét felszínre hozni? Vannak-e és ha igen, melyek a magyarság spirituális gyökerei? Ezek a kérdések foglalkoztatják a szerzőt, aki könyvében formakincsünk egyetemes kultúrába ágyazott spirituális távlatait és kozmikus hátterét kívánta megvilágítani. Rámutat a népi mivolt és az egyéni karma inkarnációs összefüggéseire, a nemzeti önismeret fontosságára, majd a beszéd, a nyelv születésének titkait kísérli meg közelebb hozni az olvasóhoz. Könyvében központi helyet kapnak a nőiség, az Anyaistennő misztériumai, aki itt nemcsak a "Magyar Nyelvgéniusz jelmezébe öltözötten lép elő, hanem, többek között, Boldogasszony alakján keresztül azt is láttatja velünk, hogy az ókori 'pogány' istennők végül miért váltak, miként válhattak a kereszténység Madonnájává?" A szerzõ kötetében a magyarság múltjának olyan megközelítését választotta, amelynél hagyományaink egyetemes kultúrába ágyazott spirituális távlataira és kozmikus tartalmaira kíván rávilágítani olvashatjuk az elõszóban. Mindez nem csupán különbözõ akadémikus tudományágak kutatási eredményeinek együttes felhasználását teszi szükségessé, hanem ezoterikus jellegû forrásokét is, melyek közül szerzõnk különös hangsúlyt fektet a Rudolf Steiner által alapított antropozófia felismeréseire. Színes és fekete-fehér képekkel illusztrált kötetében olvashatunk az Akasha krónikáról, az ember éter- és mentáltestérõl, a spirituális látás gyümölcseirõl, azaz a különbözõ ókori kultúrák teremtéstörténeteirõl, a mennyei hierarchiákról és a misztériumok születésérõl. A Szavak eredete címû fejezetben a szerzõ részletesen kitér a lélek és a nyelv meghatározó szerepére, a nyelvek metafizikai sajátosságainak bemutatására.