kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Rudolf Steiner - Hogyan juthat az ember a magasabb világokról való megismeréshez? [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/338/5085338.jpg "Rudolf Steiner - Hogyan juthat az ember a magasabb világokról való megismeréshez? [antikvár]")
Borítói kissé kopottasak, karcosak, hátsó borítója repedezett. "Minden emberben szunnyadnak olyan képességek, amelyek által ismereteket szerezhet magának a magasabb világokról. Hallgatóim bármelyik pillanatban joggal mondhatják maguknak: amiről ez beszél, azt én is megtapasztalhatom, ha kifejlesztek magamban bizonyos erőket, amik ma még csak szunnyadnak bennem, tehát csakis arról lehet szó, hogy hogyan kell hozzálátni önmagunkban ezen képességek kifejlesztéséhez. Ehhez csak azok adhatnak útmutatást, akikben...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2800 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Borítói kissé kopottasak, karcosak, hátsó borítója repedezett."Minden emberben szunnyadnak olyan képességek, amelyek által ismereteket szerezhet magának a magasabb világokról. Hallgatóim bármelyik pillanatban joggal mondhatják maguknak: amiről ez beszél, azt én is megtapasztalhatom, ha kifejlesztek magamban bizonyos erőket, amik ma még csak szunnyadnak bennem, tehát csakis arról lehet szó, hogy hogyan kell hozzálátni önmagunkban ezen képességek kifejlesztéséhez. Ehhez csak azok adhatnak útmutatást, akikben már vannak ilyen erők. Mióta az emberi nem létezik, mindig is létezett effajta iskolázás, amelyen keresztül azok, akiknek magasabbrendű képességeik voltak, útmutatást adtak azoknak, akik ugyanezen képességeket keresték."
Termékadatok
Cím: Hogyan juthat az ember a magasabb világokról való megismeréshez? [antikvár]
Szerző:
Rudolf Steiner
Oldalak száma: 203
Kötés: ragasztott papír
ISBN: 9637994491
Méret: 120 mm x 200 mm
Rudolf Steiner (Murakirály, 1861. február 27. – Dornach, 1925. március 30.), osztrák polihisztor, filozófus, a Waldorf-pedagógia atyja, író, dramaturg, tanár, a spirituális mozgalom, az antropozófia megalkotója, emellett nagyszámú festmény, szobor, építészeti terv és vázlat maradt fenn tőle.
Rudolf Josef Lorenz Steiner 1861. február 27-én született, két testvére volt: húga, Leopoldine és öccse, Gustav. Rudolf gyermekkorát Mödlingben és Pottschahban töltötte. Iskolába Lajtaszentmiklósra és Bécsújhelyre járt.
1890-től a Goethe–Schiller-Archívum állandó munkatársa Weimarban. Részt vesz Goethe természettudományos írásainak újabb kiadásában. Ebben az időben találkozott Hermann Grimm-mel, Ernst Haeckellel és Eduard von Hartmann-nal. 1891-ben a filozófia doktorává avatják a rostocki egyetemen. 1892-ben megjelenik disszertációja Wahrheit und Wissenschaft (Igazság és tudomány) címen.
1902-ben felajánlották neki a Teozófiai Társaság német szekciójának főtitkári tisztségét, amit azzal a feltétellel vállalt el, hogy kizárólag saját nézeteit fogja képviselni. Ebben az időszakban fektette le az antropozófia (antropos: ember, sofia: bölcsesség) alapjait, és ekkor találkozott Christian Morgensternnel és Édouard Schuréval. A Társaság keretein belül tartott előadásaiban 1902. október 6-án hangzott el először nyilvánosan az „antropozófia” kifejezés, az emberiség fejlődéstörténeteként értelmezve. Tevékenysége ezután ennek a fejlődéstörténetnek a kidolgozására koncentrálódott.
1924 őszén egészsége romlásnak indult, előadásait kénytelen volt rövidebbre fogni. Betegsége idején az 1923-ban megkezdett önéletrajzát (Mein Lebensgang – Életutam) folytatta, de ezt a művét végül nem sikerült befejeznie. 1925. március 30-án hajnalban elhunyt.
Rudolf Josef Lorenz Steiner 1861. február 27-én született, két testvére volt: húga, Leopoldine és öccse, Gustav. Rudolf gyermekkorát Mödlingben és Pottschahban töltötte. Iskolába Lajtaszentmiklósra és Bécsújhelyre járt.
1890-től a Goethe–Schiller-Archívum állandó munkatársa Weimarban. Részt vesz Goethe természettudományos írásainak újabb kiadásában. Ebben az időben találkozott Hermann Grimm-mel, Ernst Haeckellel és Eduard von Hartmann-nal. 1891-ben a filozófia doktorává avatják a rostocki egyetemen. 1892-ben megjelenik disszertációja Wahrheit und Wissenschaft (Igazság és tudomány) címen.
1902-ben felajánlották neki a Teozófiai Társaság német szekciójának főtitkári tisztségét, amit azzal a feltétellel vállalt el, hogy kizárólag saját nézeteit fogja képviselni. Ebben az időszakban fektette le az antropozófia (antropos: ember, sofia: bölcsesség) alapjait, és ekkor találkozott Christian Morgensternnel és Édouard Schuréval. A Társaság keretein belül tartott előadásaiban 1902. október 6-án hangzott el először nyilvánosan az „antropozófia” kifejezés, az emberiség fejlődéstörténeteként értelmezve. Tevékenysége ezután ennek a fejlődéstörténetnek a kidolgozására koncentrálódott.
1924 őszén egészsége romlásnak indult, előadásait kénytelen volt rövidebbre fogni. Betegsége idején az 1923-ban megkezdett önéletrajzát (Mein Lebensgang – Életutam) folytatta, de ezt a művét végül nem sikerült befejeznie. 1925. március 30-án hajnalban elhunyt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............