A mennyei prófécia [antikvár]

Előszó Már csaknem fél évszázaddal ezelőtt kezdett egy újfajta tudatosság jelentkezni az emberi világban: ezt transzcendens, mélyen spirituális tudatosságnak nevezhetjük. Ha e könyv a kezedbe került, talán már magad is érzed, mélyen legbelül, hogy mi az, ami mostanában történik. Jól érzékelhető, hogy a történelemnek ebben a szakaszában különösen érzékennyé váltunk életünk folyamatára - azokra a véletlenszerű eseményekre, amelyek jelentést hordoznak számunkra, mert épp a kellő pillanatban történnek meg, épp azokat az embereket sodorják utunkba, akik izgalmassá teszik és új irányba fordíthatják életünket. Ma valószínűleg minden korábbi korszaknál inkább fogékonyak vagyunk arra, hogy intuíciónk révén felfedezzük a magasabb értelmet ezekben a titokzatos eseményekben. Tudjuk, hogy az élet valójában a személyes, varázslatos és csodás spirituális kibontakozásról szól - ezt a kibontakozást a maga teljességében sem a bölcselet, sem a vallás nem tudta feltárni mostanáig. És tudunk még valamit. Tudjuk, hogy ha megértjük azt, ami éppen végbemegy, ha megtudjuk, hogyan indíthatjuk el és miként tarthatjuk fenn ezt a kibontakozást, az egész emberiség egy nagyságrenddel előbbre lép, áttér egy új életmódra - arra, amire a teljes történelem folyamán mindig is törekedett. Az itt következő történet ennek az újfajta tudatosságnak az irányába mozdíthat el. Ha megérint, ha kikristályosít benned valamit, amit életedben megtapasztaltál, akkor add tovább má-