Idegsebészet és hétköznapi misztika [antikvár]

Bevezetés Hitünk állandóan fejlődik. Könyvemben e fejlődés főbb állomásait kíséreltem meg összefoglalni, bár sok idő telt el (46 év) gyermekkorom tiszta hitének elvesztése és újbóli megtalálása óta (17 év). Sokszor úgy hisszük, hogy már nagyon közel vagyunk Istenhez, s akkor történik velünk valami, ami rádöbbent, hogy valójában milyen távol is állunk még tőle. Istenkapcsolatunk mindig miattunk halványul el, a bűn rombolja kapcsolatunkat a bennünk élő Jézussal. Eletünk legfőbb mozgatórugójának e kapcsolat ismételt megtalálásának kell lennie. A hitünkben való dinamikus fejlődést állandó bűntudatunk rombolja. A bűnbánat, a gyónások viszont abban segítenek bennünket, hogy a kegyelem által beléphessünk a hétköznapi misztikába. Ezt az utamat szeretném közreadni, különös tekintettel az elmúlt két esztendőre, amely meghatározó fontosságúvá vált eddig megélt hatvan évemben. Ez a könyv elsősorban azoknak szól, akiket nagy veszteség ért és nagy nehézségek között élnek; lett légyen az anyagi, testi vagy lelki veszteség. Hogyan bizonyosodik be életünkben Szent Pál apostol kijelentése: „Az Istent szeretők- »fl Iw-'- rm fe !M tV % Ji.' r 1